VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

More documents

Recommendations

Info

ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA 15 hogy az örökös tartományokban 1781-tl bevezetett összeíró rendszert itt és Erdélyben nem foglalták törvénybe, és így nem alkalmazták. A korábbi hadszervezési és kiegészítési módokat viszont a késbbiekben csak részben lehetett alkal mazni, pedig katonára egyre nagyobb számban volt szükség. Újoncállításra az önkéntesek toborzásán kívül — hivatalosan — csupán az általános nemesi felkelést újra szabályzó 1741-ben hozott törvényt alkalmazhatták. 5 Mindez lehetséget teremtett a törvénytelenségekre, az erszakos ka tonaállításra akkor, amikor az országgylésen idrl-idre megajánlott újonclétszámot a helyi hatóságoknak biztosítaniuk kellett. 1780-tól megkezddött a lakosság katonának alkalmas tagjainak összeírása, mely lehetvé tette, hogy a következ évben bevezethessék az új összeírási és toborzó körzeti rendszert. Az összeíró rendszer bevezetése után is folyt a szabad toborzás, ami azonban csak külföldiekre terjedhetett ki. Egy század béke létszámának akár 60%-a toborzott, tehát idegen lehetett. A szükséges létszám biztosítása Magyarországon rendkívüli nehézségekbe ütközött, különösen a gyalogezredeknél. A katonai sorozóbizottságok a helyi hatóságokkal együtt igyekez tek az adott területre kirótt újonclétszámot biztosítani. Az újoncozás alól mentesülk széles köre miatt azonban ez sokszor csak erszakos, törvénytelen eszközök alkalmazásával sikerül hetett. A napóleoni háborúk során a magyar országgylés több alkalommal ajánlott meg újoncot, illetve hozott törvényt a nemesi felkelésrl. A törvények azonban továbbra sem szabályozták az újoncállítás módját, létszámokat határoztak meg, illetve különböz engedményeket a tör- 5 1741. évi LXIII. Törvénycikk az alább megirt módon meghatározott általános fölkelésrl vényhatóságok által kiállított újoncokkal kapcsolatban. 6 A szolgálati id hosszát különböz birodalmi rendeletek is szabályozták. E szerint 1828-ban a kötelezettek számára tizennégy évet határoztak meg, tíz évvel késbb a toborzópénz visszafi zetésekor lehetvé vált a tízéves szolgálat. 1843-ban végleg megtiltották az élethossziglani szolgálatot, szerzdések pedig minden fegyvernemnél tizennégy évre kötelezhették az újoncokat. A magyar országgylés azonban 1840-ben is tíz éves szolgálati idt határozott meg. 7 A gyalogezredeknek toborzó körzeteiben egy f- és két-három fi óktoborzó parancsnokság mködött, rendszerint a körzet nagyobb városaiban. E parancsnokságnak kellett biztosítaniuk az ezredek számára a folyamatos kiegészítést, a hatósági újoncozás idszakát kivéve ezért szinte folyamatosan toboroztak. Különítményeket küldtek ki olyan helyekre, ahol számítani lehetett csoportosulásra, vásárokba, búcsúkba, stb. Ezeken a helyeken zenével, tánccal és itallal igyekeztek rávenni afi atalembereket a katonai szolgálatra. Toborzáskor bárki felcsaphatott, olyan is, aki egyébként mentesítve volt a katonai szolgálat alól. Az önként jelentkezknek hat évet kellett vállalniuk, amit „kapitulációnak” neveztek. A jelentkezk toborzópénzt kaptak. Az 1848-49-es szabadságharc honvédseregének megszervezésének és kiegészítésének elsdleges módja a sorozás lett, de természetesen lehetett önként is jelentkezni. 6 1807. évi I. törvénycikk katonai segedelem gyanánt a magyar ezredekhez 12,000 ujoncznak megajánlásáról, és a toborzás viszszaállításáról, 1808. évi VI. törvénycikk a katonaujonczokban tett ajánlatról, 1830. évi VII. törvénycikk a magyar ezredekhez sorozandó ujonczokban fölajánlott segedelemrl 7 1840. évi II. törvénycikk a magyar ezredekhez ujonczokban tett segedelmi ajánlatról
16 Az önkénteseknek legalább egy évet kellett vállalniuk. A törvényhatóságoknak a rájuk kivetett újonclétszámot toborzással, illetve sorshúzással kellett kiállítania. A sorshúzás a tizennyolc évesekkel kezddött. Az újoncok kaptak húsz forint foglalópénzt. Az elírt testmagasság öt láb, vagyis 156 centiméter volt. A besorozottak nyolc újonctelepre (Szabadka, Kecskemét, Hódmezvásárhely, Nyíregyháza, Nagykároly, Komárom, Eger, Losonc) kerültek. Ezeket a helyeket egy törzstiszt vezette, akinek tíz tiszt beosztottja volt és két orvos állt a rendelkezésre. A hatóságoknak május 15-tl kezdve kellett ide küldeniük az újoncokat, miközben hetenként jelentettek a hadügyminisztériumnak. A gyors szervezmunka a szabadságharc alatt végig, a körülményekhez képest jól mködött, a honvédseregnél a személyi feltételek biztosították a sikeres mködést. A magyar honvédsereget csak az osztrák és az orosz hadsereg közös fellépése tudta térdre kényszeríteni. EURÓPAI VÁLTOZÁSOK (ÁLTALÁNOS VÉD- ÉS HADKÖTELEZETTSÉG) „A háború hírtelen a nép ügyévé vált!” — fogalmazta meg a nagy francia forradalmat követ változás lényegét Carl von Clausewitz, porosz katonai gondolkodó. 1789. július 14-én a párizsi nép lerombolta a Bastille-t, a feudális abszolutizmus jelképét és ezzel megkezddött a francia társadalom polgári-liberális átalakulása. A Versailles-ben ülésez Alkotmányozó Nemzetgylés kiadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, mely alapját képezte a tervezett alkotmánynak. A társadalmi jogok általánossá tétele, a hadseregszervezés módjának újragondolását is maga után vonta. A nemzetgylés kezdetben fenn akarta tartani a hagyományos rendszert. 1789. december 12-én Dubois-Crancé ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA képvisel javasolta az általános és kötelez katonai szolgálat bevezetését, de képviseltársai leszavazták. Állásfoglalásuk szerint egy szabad államban önkéntesekkel fel lehet tölteni a hadsereget. Az 1792-es háborús év azonban megmutatta, hogy ez nem így van. Ezt a háborút csak úgy nyerhette meg a francia hadsereg, hogy az önkénteseket a „régi” hadsereg alakulataival, majd nemzetrökkel egészítették ki. Ez bizonytalan helyzetet teremtett, amit a törvényhozás, a Konvent igyekezett megoldani. A hadsereg létszámának állandósítására 1793. február 24-én elrendelte 300.000 újonc kiállítását. A szükséges létszámot a megyékre arányosan elosztották. Ugyanekkor arra is törekedtek, hogy megszüntessék azt a kettsséget is, mely a hadsereget jellemezte. Az önkéntesek rövidebb ideig szolgáltak, mint a „régi” ezredek katonái, ráadásul több zsoldért, st még a tisztjeiket is maguk választhatták. A konvent által elírt 300.000 f kiállítása a megyéknek nem sikerült, a toborzás csupán 180.000 f jelentkezését eredményezte. A lázadásoktól, felkelésektl nyugtalan megyék vezetinek minden erfeszítése kevés volt a megfelel létszám biztosítására. Egyre többen követelték, hogy a háborús veszélyre való tekintettel, kötelezzék az alkalmas férfi - akat a haza és a köztársaság fegyveres védelmére. A kormány sokáig ellenállt, különösen gazdasági megfontolásból, hisz az egyébként is nehéz helyzetben minden katonakötelest felszerelni és ellátni nehezen lehetett. A küls veszély növekedésével végül augusztusban a Konvent elrendelte az általános hadkötelezettséget. A kiáltvány alapján megkezddött az ország teljes mozgósítása a hadsereg kiegészítésére, ellátásának és utánpótlásának a lehet legszélesebb kör biztosítása. Egy ország a rendelkezésére álló minden erforrást a hadsereg sikeres mködésének szolgálatába állított. A rendkívüli intézkedések
Page 1 and 2: Sereg Szemle VII. évf. 4. szám (2
Page 5 and 6: “HONVÉD” Nyugdíjpénztár Má
Page 8 and 9: AZ MH ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG
Page 10 and 11: ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 70 and 71:
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162:
Page 165:
160 ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG F
show all

VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?