VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

More documents

Recommendations

Info

ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA 17 végrehajtása rendkívüli hatalmat igényelt, melyet a Közjóléti Bizottság megkapott. Ez vezetett a jakobinus diktatúra bevezetéséhez. Az ideiglenes törvényt szeptemberben újabbakkal egészítették, ki melyek lehetvé tették, hogy a francia határokon túl vívott háború esetén is fennmaradjon a kötelezettség. Az ún. Jourdan-törvények rendszeressé tették a sorozást. Megtiltották ugyanakkor a helyettes állítást. A Lazare Carnot hadügyminiszter által irányított szervezés eredményeként a hadsereg létszáma már jóval meghaladta a 700.000 ft. E hatalmas létszám kiállítása óriási eredmény volt, viszont felszerelése szinte lehetetlennek bizonyult, ezért a forradalmi, majd a napóleoni háborúk idején többet nem alkalmazták az általános hadkötelezettséget. A Napóleoni seregtl 1806-ban elszenvedett katasztrofális vereség után a poroszok is kénytelenek voltak hasonló módszereket bevezetni. A hadsereg újjáalakítására felállították a Katonai Újjászervezési Bizottságot, amely a hadseregszervezést is új alapokra helyezte. A tilsiti béke után bevezették az ún. „Krümper- System” nev hadkiegészítési rendszert. Scharnhorst tábornok a bizottság vezetje úgy rendelkezett, hogy az engedélyezett létszámon belül maradva, egy éves váltással képezzék ki a lehet legtöbb fi atalt. A rövidített kiképzést elegendnek tartották a franciák elleni felszabadító háborúra. Ennek köszönheten 1813-ra Poroszország valóban 120.000 ft tudott a szövetségesek oldalán felsorakoztatni. 1813. február 8-án Poroszországban már törvényi úton rendelték el az általános védkötelezettség bevezetését. A hader ezt követen három részbl állt, az els vonalbeli, tényleges hadseregbl, a második vonalbeli milícia jelleg Landwehrbl és a harmadik vonalbeli népfelkel alakulatokból. VÉDKÖTELEZETTSÉG AZ OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉBEN Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követen 1868 decemberében szentesítette az uralkodó a véderrl szóló 1868. évi 40., a honvédségrl szóló 41. és a népfelkelésrl szóló 42. törvénycikket. Az új véder létrehozásának alapját az állampolgárok katonai szolgálati kötelezettsége képezte. A 40. törvénycikk kimondta, hogy: „a védelmi kötelezettség általános és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítend”. A hadkötelezettség a huszadik életév betöltésével kezddött, tényleges és tartalékos részbl állt. A közös hadseregben az elbbi három, az utóbbi pedig hét évet jelentett. A Monarchiát százhárom hadkiegészítési körzetre osztották, ebbl negyvenhét esett Magyarországra. A haditengerészet számára három hadkiegészítési körzetet jelöltek ki. Az újoncállítás munkálatai a sorozást megelz év novemberében összeírással kezddtek. Az összeírás után sorshúzással döntöttek arról, hogy a hadköteles a behívás után a hader mely részéhez fog kerülni. 1890-ben bevezették az ún. póttartalékosi kategóriát. 8 Ebbe a csoportba kerültek mindazok, akik valamilyen oknál fogva rövidített kiképzést kaptak, vagy az újonclétszámon felül estek. Ennek a csoportnak a tartalékosoktól eltér háborús szerepe volt. Míg az utóbbiakkal a honvédség létszámát mozgósítás esetén hadilétszámra emelték, az elbbiekkel a személyi veszteségeket tervezték pótolni. A népfelkelés rendszere a Monarchia teljes területére kiterjedt. Ebbe a kategóriába azok a hadkötelesek tartoztak, akik valamilyen oknál fogva sem a honvédség, sem pedig a közös 8 1890. évi V. törvénycikk a honvédségrl, 1. §, 5. § és 8. §
18 hadsereg állományába nem tartoztak. A szolgálati kötelezettség a tizenkilencedik évtl a negyvenkettedik életév betöltéséig tartott. Két kategóriájuk volt. Az elsbe az els tizenkilenc korosztály tartozott, akikkel a honvédség és a közös hadsereg veszteségeit pótolták háború esetén, ha a póttartalékosok kerete kimerült. Az utolsó öt korosztályból népfelkel munkásosztagokat hoztak létre hadimunkák végzésére. HADKIEGÉSZÍTÉSI 1920-TÓL Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum alapjaiban változtatta meg a hadkiegészítés rendszerét. A 103. cikkelye kimondja: „Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni.” A hadsereg 1921 végéig, illetve 1922 májusáig az új forma életbe lépéséig még sorozás alapján mködött. A trianoni tiltások miatt azonban a teljes rendszert újra kellett gondolni és szervezni, de úgy, hogy közben a hader meg tudja tartani ütképességét. A diktátum által engedélyezett 35 000 ft azonban nem sikerült feltölteni. A pénzhiány miatt a hadsereg nem tudott megbízható jövképet biztosítani az esetleges jelentkez számára, és ne felejtsük el, hogy egy világháború utáni idszak kezdete volt ez, ahol a katonáskodásból szinte mindenkinek elege volt. Lényegében ennek hatására rendelték el a „K” (kényszer) toborzást. Mivel a legénység leszerelése után a békehadrendet nem lehetett csak toborzott legénységgel feltölteni, ebben a helyzetben, titokban bevezették a kényszer „K” toborzást, a hiányzó létszámok pótlására. Az így bevonuló állomány, változó szolgálati idt teljesített, attól függen, hogyan sikerült az antant ellenrzést kijátszani. „K” toborzottak egy része az engedélyezett alakulatokban, más részük rejtve a vámrség, illetve a csend- rség állományába került beosztásra. ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA Az antant-ellenrzés fi gyelmének lanyhulása következtében a fels vezetés, a fennálló tilalmak ellenére bevezette az általános védkötelezettséget. Az új „véderrendszer” nem volt más, mint az 1912. évi XXX. és a honvédségrl szóló 1912. évi XXXI. tc. rendelkezéseinek újbóli életbeléptetése. Az említett törvénycikkek az egyénekre vonatkoztak, mint általában mindenfajta személyes kötelezettség. „…A hadkötelest állítási kötelezettség terheli, amelynél fogva köteles hadképességének megállapítása céljából a sorozó bizottság vagy vegyes felülvizsgáló bizottság elé állni… amennyiben hadképességét megállapították, a hadkötelest az a kötelezettség is terheli, hogy katonai szolgálatot kell teljesítenie…” Tehát a trianoni tiltások ellenére a hadsereg fejlesztésének egy új szakasza kezddött meg, amely már lehetvé tette nagyobb létszámú hadsereg személyi szükségletének kielégítését is. Az új szervezési intézkedés kimondta, hogy az eddig több részletben bevonuló „K” toborzott újoncok egy korosztálya ezután egy idben vonul be. Látható, hogy ebben az idben még együtt él a kiegészítés rendszerében az önkéntes jelentkezés és a kötelez katonai szolgálat, vagyis a nyílt és a rejtett kiegészítés. 1928-tól a 30-as évek közepéig megindult a fokozatos áttérés az általános védkötelezettségre. A védkötelezettség jegyében újabb változások történtek a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésében is. Tovább folytatták a már több mint 6 éve szolgáló toborzott önkéntesek leszerelését. Az 1934/35-ös szervezési intézkedésben már 2 éves tényleges szolgálati kötelezettséget írtak el a légiernél és a folyamrségnél azonnali hatállyal, míg a honvédség többi részénél csak fokozatosan. A „K” toborzott legénység fele részben október elején, fele részben április elején vonult be tényleges szolgálatra. A továbbszolgáló tisztesek 2 éves szolgálati idejét már nem változtatták meg, illetve növelték, hogy az
Page 1 and 2: Sereg Szemle VII. évf. 4. szám (2
Page 5 and 6: “HONVÉD” Nyugdíjpénztár Má
Page 8 and 9: AZ MH ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG
Page 10 and 11: ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 72 and 73:
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162:
Page 165:
160 ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG F
show all

VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?