VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

More documents

Recommendations

Info

ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA 7 önkéntes és sorozott – haderrendszerre történ átállásról. A részleges szerzdéses szolgálat kezdeti tapasztalatai kedvezek voltak, azonban a teljes hader önkéntes alapokra helyezésének még nem voltak meg a feltételei. Ennek legfontosabb feltétele az anyagiakban keresend. Nyilvánvaló, hogy a teljes hader önkéntessé válása már csak akkor kerülhetett szóba, amikor a Magyar Honvédség létszáma oly mértékben lecsökkent, hogy a szolgálók szerzdéses viszonya fi nanszírozhatóvá vált. Meg kellett teremteni az egyetért társadalmi fogadtatást is. A Tárki által 2000. februárjában végzett reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 50 százaléka még a sorszolgálat fenntartását, 42 százaléka az eltörlését támogatta (8 % válasza nem volt értékelhet). Három évvel késbb (2003. február) már a megkérdezettek 69 %-a támogatta a sorkötelezettség eltörlését. A 2002-2003-ban megkezdett és lebonyolított védelmi felülvizsgálat, és az annak alapján meghozott hader-átalakítási koncepció nyilvánvalóvá tette az önkéntes hader megteremtésének szükségességét, st az is nyilvánvaló lett, hogy az áttéréssel nem kell, nem lehet a kormányzati ciklus végét megvárni. A 2003. február 14-i kormányülés döntött arról, hogy meg kell kezdeni, illetve el kell készíteni a magyar hader önkéntes alapokon történ rekrutálását. 2004. november 3-án leszerelt az utolsó sorkatona a Magyar Honvédségtl. Ettl a naptól békeidben a hadernél önként, hivatásos és szerzdéses jogviszonyban lehet szolgálni. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy a védelem össztársadalmi feladatát gyakorló egészséges és alkalmas férfi ak szolgálati kötelezettsége békeidben szünetel, helyettük ezt a feladatot önkéntesek teljesítik. Az Országgylés 2004. november 8-i ülésén elfogadta a honvédelemrl és a Magyar Honvédségrl szóló új törvényt és módosította az Alkotmány egyes cikkelyeit. MIT EREDMÉNYEZETT AZ ÖNKÉNTES HADERRE VALÓ ÁTTÉRÉS? A katonai szolgálat önként – hivatásszeren, vagy foglalkozásszeren vállalt teljesítése dönt hatással bír a magyar védelmi intézményrendszerre. a. A szerzdéses haderre való áttérés egy hosszú folyamat egyik fontos állomása, amely felgyorsította a hader-átalakítás több, mint egy évtizedes folyamatát. Ezzel ugyanis végleg lezárult a tömeghadseregszemlélet, és kultúraváltás következett be a védelmi (katonai) felfogásban. b. A kényszersorozáson alapuló feltöltést és utánpótlást békeidben felváltotta a toborzáson és pályára irányításon alapuló humánerforrás-gazdálkodás. Alapveten változott meg a hadsereg társadalmi megítélése, a védelem (biztonság) szolgáltatássá vált, melyet egy sajátos hivatást, foglalkozást z embercsoporthoz köt az állampolgár. c. Átalakult a hader szociológiai karaktere. Két alapveten elkülönül (különböz) szolgálati viszonyt lehet megkülönböztetni: a hivatásost és a szerzdésest. A hivatásos katona a szolgálatot életre szóló elkötelezettségnek, életpályának, karrierlehetségnek tekinti, a társadalmi elrejutás egyfajta csatornájának. A szerzdéses katona munkavállalóként lép fel, egyfajta sajátos, fegyveres foglalkozást választ meghatározott idre, meghatározott feltételekkel. A szerzdött id után hosszabbít, vagy más polgári foglalkozást vállal. Állományi viszony szerint három kategória különböztethet meg: tiszt, tiszthelyettes és legénység. A tiszt, tiszthe-
8 lyettes katona többségében hivatásos állományú, - míg a legénység minden esetben szerzdéses. Bizonyos feltételek érvényesülése esetén lehetséges kisebb létszámban szerzdéses tiszt, nagyobb létszámban szerzdéses tiszthelyettes állományú katonaszemély szolgálata is. d. Alapveten megváltozott a szolgálati fog- lalkoztatottság tartalma és szerkezete is. A mindennapi elfoglaltság során a katonai szervezetek tagjainak meghatározó feladata a kiképzés. A Magyar Honvédség számára meghatározott képességi követelményeket ugyanis csak megalkuvás nélküli kiképz, felkészít munkával lehet elérni. e. A szociológiai struktúra és a foglalkozta- tottság (napi elfoglaltság) változásaival jelentsen átalakul a hader bels fi nanszírozási rendszere. Mindez magával vonja a személyi költségek gyökeres átalakítását (a szolgálati viszony és állománykategória függvényében), melyek nemcsak az eddigi sorkatonákkal végeztetett szolgáltatások árát, hanem az erre szerzdött gazdálkodó szervezetek mködési költségeit és profi tját is tartalmazzák. f. Az objektív változások alapvet módosu- lásokat hoznak a szolgálati kultúra terén. A professzionalizmus alapját jelent szakszerség és mesterségbeli tudás tiszteletet és tekintélyt kölcsönöz az egyes katonai beosztásoknak és rendfokozatoknak minden szinten. A követelmény és a produktum fegyelmet feltételez, melynek alapja az azonosulás és a motiváció. Míg a kényszerszolgálatot teljesít sorkatona – ritka kivétellel – nem azonosult a feladattal és csekély mértékben volt motiválható, az önkéntességen alapuló hadsereg tagjai érdekeltek az eredményességben. A katonai szolgálat önkéntességével a védelem szolgáltatás jellege tovább ersödött, a hader sokkal inkább vált szolgáltatóvá a ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA hivatásos és szerzdéses viszonyok közepette, mint az általános sorkötelezettség idszakában. Amíg széles társadalmi viszonylatban minden egészséges férfi ra elbb-utóbb rákerült a sor, addig fi aink ügye a mi ügyünk is volt. A kis létszámú, professzionális haderben szolgálni már kevesek ügye. A többség ügye más lett: mit fi nanszírozunk, mire használják az adófi zetk pénzét, illetve a felhasznált összegek hasznosulnak-e. Ezért követelményként (társadalmi és szervezeti szinten) eltérbe került az anyagiakkal és élervel való költségkímél, takarékos gazdálkodás. Ez pedig hatékonyságot, a hatékonyság pedig szakmaiságot és szakszerséget követel. Az önkéntességen alapuló szolgálat komoly kihívás elé állította a toborzó rendszert és a katonai szervezetek megtartó képességét. Különböz programokon keresztül lehetvé kellett tenni a viszonylag nagyszámú fi atal álláskeres sikeres megszólítását, valamint a hátrányos helyzetek nagyobb arányú megjelenését az önkéntes katonai szolgálatot vállalók között. Az elbbieken túlmenen komolyabb szerepet kellett vállalni abban, hogy a katonai szolgálatot elhagyók a korábbinál versenyképesebben kerülhessenek vissza a munkaerpiacra. Lényegesen változtatni kellett tehát a Magyar Honvédség kínálati palettáján, a munkaerpiac kihívásaihoz történ sikeresebb alkalmazkodás, valamint a személyi állomány érdekeinek és törekvéseinek differenciáltabb kiszolgálása érdekében. A civil munkaer toborzás, illetve kiválasztás terén – akár a menynyiségi, akár a minségi területet vizsgáljuk – rendkívül sok és kifi nomult módszer, eszköz, eljárás áll a munkáltatók rendelkezésére. A Magyar Honvédségben azonban, tekintettel a szinte állandó mennyiségi szemléletre, sokkal behatároltabbak a lehetségek. További specialitást ad az a körülmény is, hogy a Magyar Honvédségnek (mint általában minden fegy-
Page 1 and 2: Sereg Szemle VII. évf. 4. szám (2
Page 5 and 6: “HONVÉD” Nyugdíjpénztár Má
Page 8 and 9: AZ MH ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG
Page 10 and 11: ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 62 and 63:
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162:
Page 165:
160 ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG F
show all

VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?