VII. évf. 4. szám (2009. október-december)
VII. évf. 4. szám (2009. október-december)
VII. évf. 4. szám (2009. október-december)
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
14<br />
megóvása. A várakat a király, illetve a király<br />
környezetében mköd haditanács idnként<br />
megszemlélte, „mustrálta”. Ilyenkor ellen-<br />
rizték a várak állapotát, a fegyverzet meglétét<br />
és karbantartottságát, a katonák lét<strong>szám</strong>át,<br />
helyzetét, különösen járandóságaik vonatkozásában.<br />
E rendszer természetesen csak akkor mködhetett<br />
hatékonyan, ha az országban rendezett<br />
viszonyokat lehetett fenntartani, mint például<br />
Mátyás király uralkodása idején. Halála<br />
után viszont a helyzet rohamosan hanyatlott,<br />
a központi hatalomgyakorlás helyett anarchia<br />
gyengítette az ország védképességét. Ennek<br />
eredményeként a török támadások alatt öszszeomlott<br />
a déli végvárrendszer, majd 1526.<br />
augusztus 26-án katasztrofális vereséget<br />
szenvedett a magyar sereg.<br />
A következ két évszázadban a nemesi felkelés<br />
nem tölthette be a hivatását, de a törvények<br />
betje szerint továbbra is létezett.<br />
A ZSOLDOSSÁG<br />
A lovagi hadmvészetben alig volt helye<br />
a „nemteleneknek”, akiket csak kiegészít,<br />
többnyire gyalogos feladatokra vettek igénybe.<br />
A feudális államokban a XIII. századtól<br />
kifejld rendi ellenállás azonban eltérbe<br />
helyezte a fi zetett katonákból álló, elssorban<br />
gyalogosokból szervezett katonai kötelékek<br />
alkalmazását.<br />
A zsoldoskatona talán legismertebb és legtipikusabb,<br />
fi gurája a német landsknecht volt.<br />
A késbbi I. Miksa császár (1493-1519) az<br />
1490-es évek elején hozta létre ezt a híressé,<br />
majd hírhedté váló intézményét. A megnevezés<br />
kezdetben „bujtatott” hadseregszervezésre<br />
utalt, hisz a szó rendfenntartókra utalt,<br />
az ország által felbérelt legényre. A hadügyi<br />
jártasságáról ismert császár ezzel tulajdonképpen<br />
megteremtette a zsoldos katona alaptípusát.<br />
A zsoldosok katonai vállalkozók, „ezredesek”<br />
útján kerültek be a hadseregbe. k<br />
kötötték meg a szerzdéseket és k képvisel-<br />
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA<br />
ték az uralkodói akaratot a katonák eltt. Az<br />
uralkodók ugyanakkor sokszor szinte teljesen<br />
ki voltak szolgáltatva ezen vállalkozóknak,<br />
hisz a korszak rendkívül zavaros pénzügyi<br />
gazdasági viszonyai, illetve a kialakulatlan<br />
hadseregszervezési és kiegészítési rendszer<br />
miatt teljeskören igénybe kellett venniük<br />
szolgálataikat.<br />
A zsoldos tehát mindig ott szolgált, ahol<br />
nagyobb zsoldot kapott, illetve nagyobb<br />
zsákmányban reménykedhetett. Így volt ez a<br />
Habsburg Birodalomban is, ahová 1526 után<br />
Magyarország egy része is tartozott.<br />
Európa történetében a birodalmak, országok<br />
katonai védelmének megszervezésére,<br />
irányítására a békében is mköd közigazgatási<br />
rendszer az állandó hadseregek megjelenéséhez<br />
köthet. Az uralkodók <strong>szám</strong>ára<br />
békében is rendelkezésre álló hader tette<br />
lehetvé az abszolutista hatalomgyakorlás<br />
fenntartását.<br />
Magyarországon az állandó hadsereg felállításának<br />
szükségességét elször Zrínyi<br />
Miklós írta le. Hadtudományi munkáságának<br />
alapeszméje, hogy Magyarországról a törököt<br />
csak egy nemzeti állandó hadsereggel lehet<br />
kizni. Errl ír a Tábori Kis Tracta és a Vitéz<br />
Hadnagy cím munkájában is. Zrínyi törekvései<br />
azonban nem hoztak sikert, Magyarországot<br />
a százötven éves megszállás alól<br />
császári csapatok szabadították fel, ami azzal<br />
járt, hogy a háborúk befejeztével az ország a<br />
Habsburg Birodalom részévé vált.<br />
Érdekes és a kor lehetségeire is rámutató<br />
példát találunk a Rákóczi-szabadságharc<br />
szervezésénél. Rákóczi hadereje kezdetben<br />
felkel nemesekbl és jobbágyokból állt,<br />
majd felfogadott császári zsoldosokból is.<br />
A csapatok szervezése és pótlása kezdetben<br />
toborzással történt, 1706 után pedig öt<br />
kapitányságra osztott hadkiegészítési rendszer<br />
segítségével.<br />
A század további évtizedeiben Magyarországon<br />
a hadkiegészítés szabályozatlan és<br />
áttekinthetetlen. Ennek legfbb oka az volt,
Change language