VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

46
Az 1990-es évek közepén még mintegy
1800 f, 2004-ben 942 f, 2005-ben 424 f
(ekkor már sem a mozgósítási, sem a hadkiegészítési,
sem a nyilvántartó szakterület nem
jelent meg szervezeti elemként), 2007. január
1-jén 200 f dolgozott a katonai igazgatási
szervezeteknél. A sorkatonai szolgálat idtartama
1993-ban még 1 év volt, és 50 ezer ilyen
beosztás volt rendszeresítve, míg 2002-ben
már csak 6 hónap volt a szolgálati id 9885
rendszeresített beosztásban. Ez a szolgálati
forma 2005. január 1- jei hatállyal megsznt.
A 2004. évi 942 fbl 175 f dolgozott
a toborzás vagy az érdekvédelem területén,
majd 2007-tl a 200 fs összlétszámból 168
f képviselte a fenti két területet. A fennmaradó
32 beosztás betöltinek kellett biztosítaniuk
a két parancsnokság összes többi feladatát,
köztük a katonai igazgatási képesség
fenntartását.
Az egész honvédségben jellemzvé vált,
hogy 25 év szolgálati viszony elérésével, a
nyugdíjjogosultságot szerzett katonák jelents
része nyugállományba vonult. Ez által
a nyugállományúak létszáma hirtelen megemelkedett.
Az érdekeik érvényesítésére, a
korábban elkülönülten mköd helyi szervezeteik
szövetségekbe tömörültek. Ez a folyamat
generálta a gondoskodási körbe tartozók
ellátásával foglalkozó „érdekvédelmi” szakterület
felértékeldését.
Új szakterületként jött létre a „toborzás”,
mely az új, önkéntes alapon szervezd, professzionális
hader létrehozását szolgálta.
Néhány évig együttesen volt szükség mind
a kiegészítés, mind a toborzás munkájára,
ezért az új terület a katonai igazgatáson kívül
dolgozó állománnyal került nagyobb részben
feltöltésre.
A fent vázoltakból következik, hogy a
2007. évi átszervezéskor, a megyei (fvárosi)
hadkiegészít parancsnokságok felszámolásakor,
a katonai igazgatási szakemberek
jelents hányadának nem maradt tér a rend-
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA
szeren belül. Vagy más katonai szervezetnél
vállaltak beosztást, vagy nyugállományba
vonultak (ha tehették), vagy elhagyták a honvédséget.
A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási
és Adatfeldolgozó Központ (a továbbiakban:
MH KIAK) is átszervezésre került, és
új feladatként át kellett vennie a korábban a
hadkiegészít parancsnokságokon tárolt öszszes
nyilvántartó kartont, valamint kizárólagos
jogot kapott a hadkötelezettség teljesítésével
kapcsolatos igazolások kiadására. Az
átszervezés során a teljes vezetés nyugállományba
vonult, és az új vezetk részben a
szakterületen kívülrl kerültek kiválasztásra.
Az átstrukturálódás folyamata a fels vezetést
sem kerülte el. Korábban a Honvéd
Vezérkaron belül önálló osztályként mköd
hadkiegészítési 2 szakterület a HM Személyzeti
Fosztály (a továbbiakban: HM SZEF)
szervezetébe került át három beosztással. A
mélyponton – 2006-ban – két kiemelt ftisztre
hárult a szakmai vezetés terhe, és felmerült
annak lehetsége, hogy egy fre csökkentik
a létszámot.
2 Hadkiegészítés: A katonai szervezetek személyi
állományának és hadfelszerelésének, a
rendszeresített létszámra (illetve mennyiségre)
történ kiegészítésére (feltöltésére, pótlására)
irányuló katonai igazgatási tevékenység. Magába
foglalja a békeidben mköd fegyveres
er kiegészítését; a katonai szolgálat lefolyásával
és a leszereléssel kapcsolatos feladatokat; a
személyi és hadfelszerelési tartalékképzést; a
katonai nyilvántartás és a honvédelmi igazgatás
rendszerének – polgári és katonai szervek
által történ – kialakítását, mködtetését; a
létszámgazdálkodást; a mozgósítást; a háborús
kiegészítés (személyi, technikai, szolgáltatási)
és a veszteségpótlás elvi kidolgozását és
gyakorlati megvalósítását. (Hadkiegészítési és
kiképzési kézikönyv, Magyar Honvédség Hadkiegészít
és Kiképz Parancsnoksága, 2002.,
83. oldal.)