Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
említhet újabb példákat arra, hogyan lehetséges már ismert rutinok igen ügyes<br />
konvertálása még ismeretlen területekre. Ugyanakkor hasonló módon tehetünk<br />
szert újabb ismeretekre a tudományos kétnyelvűség alkalm<strong>az</strong>ása által – ez <strong>az</strong><br />
elv <strong>az</strong>onban kevesebb megbecsülésnek örvend, annak ellenére, hogy szinte analóg<br />
a valódi (lingvisztikai értelemben vett) kétnyelvűség fogalmával.<br />
Nos képzeljünk el egy macskát, aki szomorúan ül <strong>az</strong> egérlyuk bejáratánál.<br />
Arra sétál egy másik, és hirtelen elkezd ugatni. Odabenn egerünk arra gondol,<br />
jött egy kutya, és elkergette a macskát, így már nyugodtan kijöhet. Ekkor <strong>az</strong>onban<br />
<strong>az</strong> újonnan érkezett cica nyakoncsípi a kis rágcsálót, majd így szól a már<br />
órák óta ott üldögélőhöz: – Látod, milyen jó, ha <strong>az</strong> ember idegen nyelveket tud?<br />
Az, aki a saját nyelvcsaládja egyéb nyelveit tanulta – például egy angol <strong>az</strong><br />
oroszt vagy a franciát – ig<strong>az</strong>án nem is értheti meg, milyen, amikor valaki más<br />
nyelvcsalád nyelveivel találkozik. Egy magyar gyermeknek teljesen megszokott<br />
dolog, hogy már idejekorán indoeurópai nyelveket tanuljon. (A magyar a finnugor<br />
nyelvcsaládba tartozik.) Amikor németül kezdtem tanulni, egészen megütköztem<br />
a passzív szerkezet használatán. A magyar nyelvben mindig fejben kell<br />
tartani a cselekvő nevét. Például, ha <strong>az</strong>t mondanánk: „Valaki előadást fog tartani<br />
délben a stochasztikus folyamatokról”, még magyarul is igen komikusan<br />
hangzana; bármely indoeurópai nyelvben viszont nagyon egyszerűen ezt úgy<br />
mondanánk: „Délben lesz egy előadás a stochasztikus folyamatokról” 2 . Az indoeurópai<br />
nyelvcsalád beszélői a passzív szerkezetet nemhogy nem száműzték a<br />
grammatikából, hanem használatát teljesen természetesnek veszik – a magyaroknak,<br />
finneknek és észteknek <strong>az</strong>onban továbbra is meg kell küzdeniük <strong>az</strong>zal,<br />
hogy mindig pontosan kifejezzék: ki a cselekvő, és mit csinált.<br />
Mikor 1959-ben fiatal kommunikációs és radarmérnökként a Bell Laboratóriumba<br />
érkeztem, pszichológiával kezdtem foglalkozni. Csatlakoztam egy<br />
csoporthoz – kutatásaik arra irányultak, hogyan lehetséges bizonyos képek vizuális<br />
információit csökkenteni anélkül, hogy maguknak a képeknek <strong>az</strong> értelmezése<br />
megváltozna. Arra gondoltam, nem is árt, ha tanulmányozni kezdem <strong>az</strong><br />
emberi látás működését. Nyilvánvaló, hogy miután egy kép már eleve tartalm<strong>az</strong><br />
redundáns (önismétlő) információkat, látórendszerünknek nincs szüksége a teljes<br />
részletdús képre. (Gondoljunk például a rajzfilmekre, ahol a pusztán körvonallal<br />
ábrázolt figurákat, tárgyakat is könnyedén felismerjük.) De voltaképp mi<br />
is a körvonal (kontúr)? Készíthetünk-e mondjuk olyan gépet (vagy algoritmust),<br />
amely pusztán a szürke különböző árnyalatait tartalm<strong>az</strong>ó képfoltokból profi<br />
rajzfilmkészítőket is megh<strong>az</strong>udtoló ábrát alkot?<br />
2 Valójában egyszerűen ki lehet kerülni ezt a kissé erőltetett első mondatot egy gördülékenyebb<br />
megfogalm<strong>az</strong>ással, ami egyben egy rejtett passzív szerkezetnek is tekinthető. (A ford.)<br />
31
Change language