Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
neáris. Erős inger esetén <strong>az</strong> összefüggés nemlineáris (<strong>az</strong><strong>az</strong> túlterheltté válik).<br />
Még vasrudaknál is megfigyelhetjük, hogy Hook törvényét megh<strong>az</strong>udtolva egyszerűen<br />
„cseppfolyóssá” válnak. Igen kis ingerek esetén a központi idegrendszer<br />
egy „ideális megfigyelő” szerint közelít, így <strong>az</strong> átlag és a szórás aránya számít.<br />
Ekkor a Weber-törvény érvényét veszti, mivel <strong>az</strong> érzet (ÉÉK) <strong>az</strong> inger négyzetgyökével<br />
lesz egyenlő. A másik gond a Weber- és Fechner-törvénnyel még<br />
újabb keletű, és Stevens hatványtörvényéből következik: Stevens kimutatta,<br />
hogy <strong>az</strong> érzet (S) és a fizikai inger (P) közötti összefüggés <strong>az</strong> S = PN egyenlettel<br />
írható le, ahol N <strong>az</strong> esetek nagy részében 1-nél kisebb szám, ám néha felvehet 1nél<br />
nagyobb értékeket is; <strong>az</strong> eredmény Fechner logaritmikus törvényétől való eltérése<br />
aránytalanul nagy.<br />
A Weber- vagy Fechner tipusú pszichometriai, vagy a Stevens-féle hatványfüggvények<br />
előállítási módjainak technikai részletezésébe most nem bocsátkozom.<br />
Az elmúlt évtizedben kiadott tankönyvek tele vannak hasonló mérésekkel.<br />
Amennyire tudom, Donald MacKay barátom volt <strong>az</strong> első, aki javasolt<br />
egy igen merész ötletet e két elmélet kibékítése végett – <strong>az</strong> elképzelés vázlata a<br />
3.1 ábrán látható. Feltételezte, hogy a legegyszerűbb érzet két, – egy alulról felfelé,<br />
illetve egy felülről lefelé irányuló – folyamatból áll. E kettőt két átalakító<br />
(amelyek Fechner logaritmikus rendszere szerint működnek), valamint egy<br />
komparátor köti össze. Az első (fentről lefelé végbemenő) átalakító fizikai intenzitása<br />
a komparátorba érkezik be, míg a komparátor bemenő jele egy „érzékgenerátor”-ból<br />
(S) szárm<strong>az</strong>ik. Ez egy rejtélyes doboz lenne, amely a qualiát generálja.<br />
MacKay úgy véli, addig változtathatjuk e beépített S qualia erősségét –<br />
amely szintén csatlakozik a komparátorhoz –, amíg a bemeneti jelek meg nem<br />
egyeznek.<br />
I<br />
mlog(I)<br />
komparátor<br />
mlog(I) = nlog(G)<br />
G = I m/n = Ik<br />
3.1. ábra. A Fechner törvényből adódó Stevens féle hatvány függvény MacKay féle deriválása<br />
38<br />
Nlog(G)<br />
Miután <strong>az</strong> alacsony szintű látás elméletével értek egyet, és figyelmen kívül<br />
hagyom a felülről lefelé irányuló folyamatokat, MacKaynek <strong>az</strong> <strong>az</strong> ötlete, hogy a<br />
legegyszerűbb érzeteknek létezik egy felülről lefelé végbemenő fázisuk, melyben<br />
egy qualia-generátor is részt vesz, nem túl szimpatikus számomra, bár érdekes<br />
lehetőségnek tartom.<br />
B: Úgy tűnik, <strong>az</strong>on kevesek közé tartozol, akik MacKay ötletét komolyan vették.<br />
Talán <strong>az</strong>oknak a kollégáidnak kissé jobb a lelkiismerete, akik nem kívánták<br />
szétválasztani a fentről lefelé, illetve alulról felfelé irányuló folyamatokat; ők<br />
nem kívántak egy olyan modell hirdetőivé válni, amely – úgy tűnik – megköve-<br />
G
Change language