Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
teim anélkül, hogy a matematikai szabatosság vizsgáján elbuktak volna.<br />
A random-pont sztereogramok és kinematogramok 1960-as megjelenése<br />
<strong>az</strong>on alapult, hogy ismertem a légi felderítésben <strong>az</strong> álcázás felismerésére használt<br />
sztereoszkópos technikákat. Ezeket a technikákat a pszichobiológusok meglepő<br />
módon nem ismerték. Én irántuk korábbi szakdolgozatom témájához, a<br />
sztohasztikus jelek korrelációjához fűződő kapcsolatuk miatt kezdtem érdeklődni.<br />
Így <strong>az</strong>tán legfontosabb tudományos felfedezésemhez nem kellett különösebb<br />
matematikai tudás. Ennek ellenére a percepció területén végzett munkám<br />
némi rangot szerzett nekem a matematikában nálamnál tehetségesebb kollégák<br />
szemében a Bell Laboratóriumnál. Ők voltak szívesek és néhány matematikai<br />
kérdésem és sejtésem komolyan vették, matematikailag is szabatos formában<br />
vizsgálva <strong>az</strong>okat. Az egyik kérdésem 1961-62-ben arra vonatkozott, hogy lehetséges-e<br />
olyan sztohasztikus textúra-párokat generálni, melyek n-ed rendű statisztikája<br />
<strong>az</strong>onos, de (n+1)-ed rendű statisztikája nem. Ez a kérdés vezetett el a<br />
textonok eszméjéhez (amint <strong>az</strong>t majd a hetedik dialógusban elmagyarázom).<br />
Bár a textonok fontossága a pszichobiológiában ma már kétségbe vonható, a<br />
kérdéseimre választ kereső matematikusok serény buzgólkodása a véletlen geometria<br />
egy új területére vezetett, melyet még mindig kutatnak. Ed Gilbert,<br />
Jonathan Victor és én kétdimenziós sejtautomaták felhasználásával harmadrendű<br />
textúra-párokat generáltunk. (A sejtautomaták gondolata Neumann Jánostól<br />
szárm<strong>az</strong>ik.) A rengeteg új módszer egy hatalmas textúra-pár osztályt eredményezett,<br />
melyben <strong>az</strong>onosak voltak a másod-, sőt, harmadrendű statisztikák. Ez<br />
vezetett arra a már megcáfolt sejtésre, hogy a pre-attentív textúramegkülönböztető<br />
rendszer nem képes különbséget tenni <strong>az</strong>onos másodrendű<br />
statisztikájú textúrák között (ezért vannak <strong>az</strong>onos autokorrelációk, és <strong>az</strong>onos<br />
spektrális eloszlásfüggvények).<br />
Ez tehát életem két legfontosabb tudományos paradigmája: a random-pont<br />
korrelogram és <strong>az</strong> a paradigma, amelyben <strong>az</strong> n-ed rendű textúraelválasztás tanulmányozható.<br />
Az előbbi, minden komolyabb matematikai módszer nélkül,<br />
fontos eszközzé vált, és értékes eredményekre vezetett, míg <strong>az</strong> utóbbi, melyhez<br />
<strong>az</strong> integrál-geometria mélyebb tételeire volt szükség, sokkal kisebb jelentőségűnek<br />
bizonyult. Ezek a példák is mutatják, a pszichológiában <strong>az</strong> ötletek nem a<br />
matematikai eszköztáron múlnak!<br />
B: Ahogy hallgatlak, <strong>az</strong> a benyomásom támad, hogy nem hiszed, hogy a pszichobiológia<br />
fejlődéséhez és <strong>az</strong> agy egyáltalán nem lineáris kódjának megfejtéséhez<br />
komolyabb matematikai eszközökre van szükség. Ha <strong>az</strong>onban a fizikai problémák<br />
megoldásához, melyek sokkal egyszerűbbek, mint <strong>az</strong> agykutatásban felmerülők,<br />
lineáris és nemlineáris parciális differenciálegyenletek szükségesek<br />
(Maxvell és Schrödinger egyenletek), hogyan hiheted, hogy egy érettebb<br />
pszichobiológia meglehet ezek nélkül?<br />
A: Az agykutatás problémái talán olyan mély matematikai eszköztárat igényelnek,<br />
melyeket még nem fedeztünk fel. Csakhogy néhány alapvető pszichobiológiai<br />
problémát meg tudunk oldani a matematika segítsége nélkül is. Valószínűleg<br />
47
Change language