Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mint valódi modellek írták le.<br />
Jóllehet, a fókuszált figyelem sok tulajdonsága érdekes lehet számunkra, e<br />
dialógusokban csupán egyetlen speciális jellemzőjét vizsgálnám meg részletesebben,<br />
amit úgy fogok hívni, hogy „elszakadás a tömegtől”. Ha egy betűkből<br />
és számjegyekből álló sűrű szöveget szemlélünk, <strong>az</strong> egyes karaktereket már<br />
nem külön-külön látjuk. Ahhoz, hogy a szövegben egy adott jelet felleljünk, tüzetesen<br />
meg kell megvizsgálnunk. Tudjuk, hogy <strong>az</strong> elemek egybeolvadása <strong>az</strong><br />
általam „textúra-kialakulásnak” hívott pillanatban jelenik meg (amikoris a<br />
szomszédos elemek egymást gátolják). Ebben <strong>az</strong> esetben a betűk sűrű halm<strong>az</strong>a<br />
alfabetikus textúrát alkot. Amennyiben a karakterek „texton egyensúlyban” vannak,<br />
tehát nincsenek feltűnő, kiugró jellegzetességek, betűről betűre történő<br />
vizsgálat (gyors letapogatás, vagy „olvasás”) szükséges ahhoz, hogy<br />
elkülönítsük <strong>az</strong> egymást gátló, szomszédos jeleket. A fókuszált figyelem<br />
kifejezés alatt <strong>az</strong>t <strong>az</strong> alapvető eljárást fogom érteni, amely a sűrű szöveg vagy<br />
mintázat jeleit egymástól elkülöníti. Az, hogy a betűket egyenként kell-e<br />
végignéznünk, avagy figyelmünk kiterjedhet-e különféle szomszédos<br />
karakterekre is, szintén érdekes probléma (amelyről egyébként <strong>az</strong> utolsó<br />
dialógusban Tudjuk <strong>az</strong>t részletesen is (Sagi és szó <strong>Julesz</strong> lesz). 1986, egyéb tanulmányok mellett), hogy ha fi-<br />
gyelmünket egy jól meghatározott területre összpontosítjuk, ez a koncentráció a<br />
kiválasztott rész holdudvarára is hatással van, miáltal felerősödhetnek <strong>az</strong> innen<br />
szárm<strong>az</strong>ó amúgy gyenge érzetek.<br />
Ha <strong>az</strong>onban nagy a távolság a kép elemei között, és ezek egyenként is elkülöníthetőek,<br />
akkor a betűket egymás után is, és egyszerre is képesek vagyunk<br />
olvasni. Hogy e két mód közül végül melyik kerekedik felül, <strong>az</strong>t ne részletezzük<br />
mélyebben (mind<strong>az</strong>onáltal lásd Saarinen és <strong>Julesz</strong> 1991, valamint Hung (előkészületben)).<br />
Létezik a fókuszált figyelemnek egy másik fontos funkciója is, a különböző<br />
méretarányok közötti választás. Egy kép vagy látvány háromfajta nagyítási<br />
arányban is szemlélhető anélkül, hogy eltávolodnánk tőle (<strong>Julesz</strong> 1980). Közepes<br />
nagyításnál tekinthetünk egy arcot, mint egyet a sok másik arc között. Ezután<br />
ráközelíthetünk, és részleteket is észrevehetünk rajta, olyanokat is, mint például<br />
<strong>az</strong> illető borotválatlan pofaszakálla. Végül felfoghatjuk <strong>az</strong> arcot úgy is,<br />
mint egy parányi objektumot egy hatalmas szobában, elvesztve ezzel annak öszszes<br />
részletét. Mint már említettem, e három nagyítási mérték megfelel a három<br />
térbeli frekvencia-csatornának, amelyekre <strong>az</strong> jellemző, hogy ha két oktáv távolságra<br />
vannak egymástól, nem kerülnek egymással interferenciába (lásd még<br />
Stromayer és <strong>Julesz</strong> 1972), és csupán három ilyen független csatorna fér el a<br />
0,5-30 ciklus/fok tartományba, amelyben <strong>az</strong> ember egyáltalán képes látni a térbeli<br />
mintázatot. E három skála közötti váltás mentális képessége talán a fókuszált<br />
figyelem legfontosabb aspektusa, melynek pár részletét már tanulmányoztuk<br />
(Papathomas és <strong>Julesz</strong> 1984).<br />
B: A fókuszált figyelemhez fűzött megjegyzéseid túlságosan is részletekbe menőek<br />
voltak számomra, bár már látom, mennyire nehéz megérteni egy pszichológiai<br />
40