Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Julesz Béla Dialógusok az észlelésről - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
nemlineáris, nem is lehet biológiai vonatkozása, miután döntést nem hoz, így információt<br />
sem veszít. Mindig zavarba jövök, ha egy kollégám <strong>az</strong>zal a büszke<br />
felfedezésével áll elő, hogy talált egy elsőfokú, lineáris perceptuális jelenséget.<br />
Ez számomra csak annyit jelent, hogy <strong>az</strong> illető valami lényegtelen dolgot figyelt<br />
meg.<br />
B: Túlzásnak tartom, hogy a lineáris rendszereket ilyennyire lefokozzuk. Elvégre is<br />
Hook törvénye (amely <strong>az</strong>t állítja, hogy egy megnyúló pálcika megváltozásának<br />
nagysága egyenesen arányos a pálcika hosszával) a mechanika egyik alapvetésének<br />
számít, mint ahogy Weber törvénye a pszichofizika egyik alapkérdése.<br />
Megjegyzem, Newton második törvénye – F = ma – a fizika alaptétele; ez hihetetlen<br />
mennyiségű jelenség leírására alkalm<strong>az</strong>ható a kocsik mozgásától <strong>az</strong> üstökösökéig.<br />
A: Elfelejted, hogy Hook törvénye lineáris egyenleteken alapszik, míg Newtoné<br />
egy elsőfokú differenciálegyenlet, melyben a egy térvektor második – idő szerinti<br />
– deriváltja. Az ehhez hasonló, lineárisnak tűnő differenciálegyenletekre<br />
létezik egy elmélet, melyet Zadeh és Rag<strong>az</strong>zini (1950) klasszikus publikációjából<br />
ismerhetünk: amennyiben a rendszer működését leíró elsőfokúnak látszó<br />
differenciálegyenlet bármelyik paramétere (pl. m Newton törvényében) időben<br />
változó értékeket vesz fel, akkor a rendszer működése nemlineáris. Newton törvénye<br />
csak abban <strong>az</strong> esetben lesz érdekes, ha valódi élethelyzetekre alkalm<strong>az</strong>zuk:<br />
például nemlineáris súrlódás esetén, avagy ha egy légy „pszichológiáját” is<br />
<strong>az</strong> erő egy tényezőjének tekintjük. (Példa erre Werner Reihardt kísérlete, aki<br />
torzióméterre egy legyet ragasztott, és a légy körül forgatni kezdett egy lukacsos<br />
hengerdobot, majd megmérte a hengerdobra körözve rárepülő légy landoláskori<br />
forgatónyomatékát, és a Newton-féle törvény eredményétől való eltérést a légy<br />
„viselkedéseként” értelmezte.)<br />
Örülök is, hogy felvetetted Weber törvényét. Természetesen hasznos <strong>az</strong>okban<br />
<strong>az</strong> esetekben, amikor két jelenség között a változás lineáris függvénnyel írható<br />
le; ilyen például <strong>az</strong> <strong>az</strong> intenzitásváltozás, melyet még érzékelni tudunk (ezt<br />
éppen észrevehető különbségnek (ÉÉK) hívják – jele ΔI); ez a mennyiség a háttérintenzitás<br />
(I) változásával egyenes arányban növekszik. Ezek szerint ΔI = kI,<br />
ahol k konstans. Az ilyenfajta, egymással „lineáris” kapcsolatban álló jelenségek<br />
esetében viszont logaritmikus megfeleltetés létesül a mennyiségek között.<br />
Fechner törvénye is ezt fejezi ki: neki <strong>az</strong> a kitűnő ötlete támadt, hogy tegyük<br />
egyenlővé ΔI/I-t ΔS-sel. S-t tekintsük <strong>az</strong> „érzékelés” pszichológiai megfelelőjének.<br />
ΔS-t integráljuk, ezek szerint ∫ ΔS = S,<br />
így kapjuk <strong>az</strong> S = c log I kifeje-<br />
zést, amelyben c konstans. Több mint száz éven keresztül általánosan elfogadott<br />
tényként kezeltük, hogy a hallás-, fényesség-, nyomás-, hő- és elektrosokkérzetek<br />
logaritmikus függvényei a hang nyomásának, a luminanciának, a fizikai<br />
nyomásnak, a hőmérsékletnek és <strong>az</strong> elektromos feszültségnek. Mind<strong>az</strong>onáltal a<br />
Fechner törvénnyel, amely tehát a Weber törvény integrálja gondok vannak.<br />
Először is, a Wéber-törvényben szereplő ÉÉK csak egy bizonyos határig li-<br />
37