45. ÉVFOLYAM * 2009. JÚNIUS * 6. SZÁM A KÔRIS VÉDELME

NÖVÉNYVÉDELEM 45 (6), 2009 299
A C. arvensis kivonatok hatása a tesztfajok csírázására
1. táblázat
C. arvensis Csírázási (%)
vizes Dózis (1) Kerti Parakivonat
zsázsa
Kukorica Uborka
Repce Napraforgó
dicsom
Gyökér 0,1 97 90 98 97 92 94 92
0,2 89 91 99 95 93 98 96
0,5 83 91 96 76 87 88 94
1 85 86 79 49 78 0 94
Hajtás 0,1 90 90 76 98 91 75 91
0,2 98 87 5 97 91 84 96
0,5 97 80 5 98 93 93 92
1 99 50 5 66 87 0 93
Kontroll 0 100 91 99 98 92 83 96
s.e.m. – 2,5 2,5 3,7 2,8 1,7 1,7 1,3
(1) a törzsoldathoz viszonyítva
Table 1. The effect of C. arvensis extracts on the germination of the test species
Búza
csírázás és/vagy gyökérnövekedés 50%-os mértékben
történô gátlásához voltak szükségesek
(ED 50
) (Ritz és Streibig 2005) és az R development
Core Team (2003) munkája nyomán.
Az elôzetes eredmények alapján a regresszióanalízishez
nem volt szükség az adatok transzformálására.
Az illeszkedés szorosságát a maradványok
grafikai analízisével, illeszkedés hiányában
pedig F-teszttel becsültük.
A tenyészedényes kísérletek statisztikai értékelésére
kéttényezôs varianciaanalízist alkalmaztunk,
a standard hibák becslésével.
Az allelokemikáliák azonosítása
A C. arvensis hajtásában és gyökérzetében
lévô allelokemikáliákat (tropán alkaloidok,
cuscohygrine, flavonoidok, polifenolok) az
Európai Gyógyszerkönyv (Europäisches
Arzneibuch 4, Deutscher Apotheker Verlag,
Stuttgart, 2002) felhasználásával, valamint
Munier (1953), Botz és Szabó (1988) munkája
nyomán azonosítottuk.
Eredmények
Laboratóriumi bioassay vizsgálatok
A búza csírázását a C. arvensis vizes kivonatok
nem befolyásolták szignifikánsan, bár a
csírázást kismértékben késleltették, különösen a
töményebb kivonatok. A kukorica csírázását a
C. arvensis-hajtáskivonatok nem befolyásolták,
a gyökérkivonatok viszont gátolták (1. és 2. táblázat).
A többi tesztfaj csírázását a donor faj (C.
arvensis) vizes kivonatai jelentôsen befolyásolták.
A kerti zsázsa csírázása a C. arvensis hajtáskivonatok
hatására drasztikusan csökkent. Általában
a csírázás mértéke az oldat koncentrációjának
növekedésével csökkent (1. ábra).
A paradicsom esetében a C. arvensis gyökérkivonat
kis töménységben a csírázást serkentette,
ezért a (2) egyenletet illesztettük az adatokra.
Az olajrepce, a paradicsom és a napraforgó
érzékenyebben reagált a gyökérkivonatokra (kisebb
ED 50
értékek). A törzsoldatok drasztikusan
csökkentették a paradicsom csírázását, a gyökérzetbôl
készült törzsoldat pedig az olajrepce
csírázását felére csökkentette (1. táblázat).
Ezekben az esetekben a C. arvensis gyökérkivonatának
köszönhetôen az ED 50
értékek 1-nél kisebbek
voltak: 0,53 és 0,86 a paradicsom- és a
repcefajokban (2. táblázat). A napraforgó kevéssé
reagált érzékenyen a kivonatokra (ED 50
:
2,25). Egyéb tesztfajok (uborka, kerti zsázsa) a
hajtásból készült kivonatokra szenzitívebbek
voltak, mint a gyökérbôl készült vizes kivonatokra.
Ez különösen igaz a kerti zsázsára, ahol a
törzsoldat kétszeres és ötszörös higításban is a