45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (6), 2009 329<br />
K Ö N Y V I S M E R T E T É S<br />
BOGARAK A PANNON<br />
RÉGIÓBAN<br />
Merkl Ottó és Vig Károly<br />
Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L.<br />
Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum.<br />
ISBN 978-9827-03-5, 496 oldal, kemény kötés<br />
Impozáns, az A4-es formátumnál valamivel<br />
nagyobb méretû könyvet tart a kezében az olvasó,<br />
mely csaknem 500 oldalon nagyjából 1800<br />
bogárfajt mutat be 700 színes fénykép és grafika<br />
segítségével. Szerzôi entomológus muzeológusok,<br />
Merkl Ottó a Magyar Természettudományi<br />
Múzeum, Vig Károly a Vas Megyei Múzeumok<br />
Igazgatóságának munkatársa. A könyv átfogó<br />
és igen részletes, sôt aprólékos ismeretanyagot<br />
ad a hazai bogárfaunáról. Mondhatjuk,<br />
hogy elôzmény nélküli, hiszen a méltán népszerû<br />
Uránia sorozat rovarokról szóló kötetében<br />
vagy a nem kevésbé ismert Brehm-sorozat számos<br />
kiadásában a bogarak csak viszonylag kis<br />
terjedelemben kaptak helyet. A magyar állatvilágot<br />
bemutató Móczár-féle Állathatározó bogarakról<br />
szóló fejezete viszont csak kevés információt<br />
nyújt az egyes fajokról.<br />
A könyv bevezetôjébôl megtudhatjuk, hogy<br />
a címben szereplô „pannon régió” valamivel nagyobb<br />
területet foglal magába mint a mai<br />
Magyar ország, hiszen túlnyúlik az ország határain,<br />
fôleg dél és kelet felé. Tipikus részét képezik<br />
többek között a hazai homok- és szikes<br />
puszták, a dombvidéki tölgyesek. Nem tartozik<br />
viszont a régióba a Kárpátok íve a magas hegységekkel<br />
és az Erdélyi-medence sem. A régió<br />
jóval kisebb a Kárpát-medencénél, amelybe –<br />
részben történeti okokból – beleértették a mai<br />
Szlovákiát, Erdélyt (a Részekkel és a Bánsággal)<br />
valamint Szerbia és Horvátország egy részét<br />
is. A címben megadott térség bogárfaunája<br />
a területi eltérés ellenére is azonosnak vehetô a<br />
magyarországi faunával.<br />
A szerzôk 26 oldalt szenteltek a hazai bogarászat<br />
történetének. Ebben a fejezetben sok<br />
olyan közlés és fénykép található, melyek<br />
nyomtatásban még egyáltalán nem jelentek<br />
meg. A hazai entomológusok legismertebb alakjainak<br />
– mint Frivaldszky Imre, Csiki Ernô, Kaszab<br />
Zoltán – életpályája, tevékenysége éppúgy<br />
megelevenedik a lapokon, mint Diener Hugóé<br />
vagy Fodor Jenôé, akik koruk legkiválóbb gyûjtôi<br />
voltak ugyan, de nem közöltek cikkeket,<br />
ezért még a szakközönség is alig ismeri ôket.<br />
A bogarak alaktana, egyedfejlôdése és evolúciója<br />
rövid, de fontos fejezet. Magyar nyelven<br />
alig vagy egyáltalán nem hozzáférhetô ismerteket<br />
nyújt, és fôképp az evolúciós részben olvashatók<br />
olyan megállapítások, melyek a „régi tankönyvekben<br />
és szakkönyvekben” egyáltalán<br />
nem szerepelnek. Fokozottan áll ez a következô<br />
fejezetre, a bogarak osztályozására is. A bogarak<br />
nevezéktana, családokba, családsorozatokba sorolása<br />
ugyanis kényes kérdés, melynek során<br />
minden változás érzékenyen érinti mind az amatôr<br />
gyûjtôket, mind a hivatásosokat. Különösen
Change language