45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (6), 2009 321<br />
A R C K É P C S A R N OK<br />
PRINCZINGER GÁBOR<br />
Egy korábbi telefonbeszélgetést, majd e-<br />
mail üzenetváltást követôen azt írod, hogy<br />
„Semmi érdemlegeset, különlegeset, érdekességet<br />
nem tudnék magam mellett felsorakoztatni.<br />
Mondhatnám, egyszerûen csak ledolgoztam<br />
pontosan negyven évet, amúgy többnyire kötelességtudó<br />
beosztottként, mint annyi másan e<br />
kis hazában …”<br />
Ezt a véleményedet most nem kívánom<br />
kommentálni, inkább kezdjük a beszélgetést<br />
(persze formálisan) a kezdetekkel, a<br />
mindkettônk számára kedves 1967-es emlékekkel.<br />
Mit jelentett számodra ez az idôszak<br />
és az erre az idôpontra datálható ismeretségünk<br />
kezdete?<br />
Nagyon sokat. A hajdani Kertészeti és Szôlészeti<br />
Fôiskola növényvédô szakkörös végzôs<br />
hallgatójaként 1967 augusztusától az utolsó<br />
félév kötelezô szakmai gyakorlatát töltöttem<br />
Csopakon, a Veszprém Megyei Növényvédô<br />
Állomáson. Ekkor találkoztam veled, aki hasonlóan<br />
külföldi egyetemi tanulmányok gyakorlatát<br />
teljesítetted ugyanott. Szakmai és kollegiális<br />
kapcsolatunk a nem sûrû találkozásaink ellenére<br />
is az évtizedek során megmaradt, bizonyíték<br />
rá a mostani beszélgetésünk is. De itt találkoztam<br />
elôször a növényvédelemmel is a maga gyakorlati<br />
valóságában. Az egyébként nívós és tartalmas<br />
fôiskolai elméleti stúdiumok után a növényvédô<br />
állomáson töltött négy hónap során<br />
sok mindent láttam, tapasztaltam, amirôl addig<br />
csak tanultunk, olvastunk. Az állomás vezetôi és<br />
a laboratórium munkatársai saját dolgozójukként<br />
tekintettek, s minden olyan munkába bevontak,<br />
amiben egy kezdô szakemberjelölt értelmesen<br />
közremûködhetett. Magukkal vittek a<br />
szántóföldi helyszíni szemlékre, ahol talaj- és<br />
növénymintákat gyûjtöttünk, bevontak a különféle<br />
laboratóriumi vizsgálatokba (pl. hernyófogó<br />
övek cseréje és gyûjtése, burgonyafonálféregcisztamosás),<br />
sokat mikroszkopizálhattam, részt<br />
vettem a felügyelôk munkaértekezletein, és ha<br />
kellett, segítettem a már akkor sem kevés papírmunkában<br />
is. Ebben az idôben a növényvédô állomások<br />
nagyon elismert szakmai központok<br />
voltak a megyékben (akkor még nem volt minden<br />
üzemnek saját növényvédôse), ahogy mondani<br />
szokták: rajta tartották kezüket a növényvédelem<br />
ütôerén, tehát sok mindennel és sok<br />
mindenkivel, köztük a szakma kiváló mûvelôi -<br />
vel is találkozhatott ott a magamfajta kezdô ember.<br />
Jó belépô volt a késôbbi pályára álláshoz.<br />
Légy szíves segíteni néhány bibliográfiai<br />
adattal, amely születési adataidat, a családot,<br />
ahonnan indultál, tanulmányaidat<br />
mutatja be.<br />
1945 augusztusában, Ausztriában, Linz közelében,<br />
Waizenkirchenben születtem, ugyanis<br />
szüleimet, pontosabban édesapám nyugat felé<br />
visszavonuló alakulatát a háború legvégén itt állították<br />
meg az amerikaiak. A többhónapos<br />
kényszerû távollét után, még annak az évnek a<br />
végén – immáron velem együtt – térhettek haza