45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (6), 2009 307<br />
növekedése következtében elpusztul, ezért koncentrikus<br />
kalluszgyûrük alakulnak ki. A kéregrepedésbôl<br />
elôtörve vagy a kalluszgyûrû szélén<br />
vegetációban sárgásfehér konidiumtartók, ôsztôl<br />
tavaszig peritéciumokat tartalmazó sötétvörös<br />
exogén sztómák jelennek meg. Az exogén<br />
sztómát tartalmazó levágott ágon még a levágást<br />
követôen két év múlva is a kórokozó perité -<br />
ciumot képez. Mivel a seb soha nem gyógyul<br />
be, az a fán évrôl évre növekszik. Terjedését a<br />
nedves idôjárás elôsegíti.<br />
Védekezés:<br />
– agrotechnikai: a rákos sebeket tartalmazó<br />
ágat meg kell semmisíteni. A metszéskor letermelt<br />
ágakat szedjük össze és semmisítsük<br />
meg, mert a kórokozó még két évig perité -<br />
ciumot képez,<br />
– kémiai: metszés után réz- vagy kaptán tar -<br />
talmú szerrel permetezzünk.<br />
Kôriselhalás<br />
Chalara fraxinea Kow.<br />
Európában az 1990-es évektôl erdészeti károsítóként<br />
figyelték meg. Az északnémet faiskolákban<br />
2008-ban károkat okozott. Magyar -<br />
országon 2008-ban írták le. Eddig a Fraxinus<br />
excelsior és a F. angustifolia fajokon történô<br />
elôfordulásáról tudunk.<br />
Legszembetûnôbb a károsítás fakadás után,<br />
amikor a koronában a friss hajtások a levelekkel<br />
együtt elszáradnak. A beteg fákon hosszúkás kéregelhalást<br />
találunk. A kéregelhalás gyakran elhalt<br />
rügytôl, levéltôl, oldalhajtástól indul ki és<br />
mind hossz-, mind keresztirányban terjed, alatta<br />
a háncs és a fatest is elpusztul (1. ábra). Amint<br />
az elhalás az ágat körbeöleli, a fölötte lévô rész<br />
is elhal (2. és 3. ábra).<br />
Erôsebb ágakon, a törzsön is elôfordul az elhalás,<br />
alatta éles határral a háncs is elhal, a fás<br />
rész a kérget meghaladó területen szürkére-barnára<br />
színezôdik.<br />
Védekezés:<br />
– agrotechnikai: a fertôzött növényeket semmisítsük<br />
meg.<br />
A LOMBOZAT KÓROKOZÓI<br />
Kôris-lisztharmat<br />
Phyllactinia fraxini (DC.) Fuss<br />
A megtámadott levélkék színén klorotikus,<br />
késôbb barnásvörös elszínezôdés alakul ki, majd<br />
nekrotizálnak, idô elôtt lehullnak. A levél<br />
fonákán összefüggô, tömött, lisztes bevonatot<br />
képez, rajta számtalan fekete, pontszerû, elôbb<br />
sárga, majd barnásfekete ivaros termôtestet<br />
(kleisztotécium) képez (4. ábra), melyeken érett<br />
állapotra tûszerû, alapjánál megduzzadt függelékek<br />
alakulnak ki. Az aszkuszokban 2–3(4)<br />
spóra képzôdik.<br />
A kôrisen a sokgazdás Phyllactinia guttata<br />
(Wallr. ex Fr.) Lev. is megjelenhet, amely a levél<br />
fonákán gyér, lisztes bevonatot képez.<br />
Aszkuszai többnyire kétspórásak.<br />
Védekezés:<br />
– agrotechnikai: lombhullás után a lombot<br />
5%-os karbamiddal kezeljük a gyors lebomlás<br />
elôsegítésére,<br />
– kémiai: a levelek fakadásától folyamatosan<br />
védekezni kell.<br />
Kôrisek fuzikládiumos varasodása<br />
Venturia fraxini Fries., anamorf: Fusicladium<br />
fraxini Aderh.<br />
A levélen, hajtáson a fertôzés után apró,<br />
szögletes sötétszürke-barna telepeket hoz létre,<br />
melyek késôbb nagy foltokká nôhetnek. Felületén<br />
megjelenik a konídiumképzô sztróma, miközben<br />
a folt közepe megbarnul, elszárad, megrepedezik.<br />
Gyakran a rovarok által okozott gubacsok<br />
környékén jelenik meg. Peritéciumait az<br />
elszáradt leveleken nyár végén hozza létre.<br />
Nagyobb kárt nem okoz.<br />
Védekezés: nem szükséges.<br />
Kôris fómás betegsége<br />
Phoma macrostoma Montagne<br />
A magas kôris levelén szabálytalan, fogas<br />
szélû, a zöld levélrésztôl élesen elváló, gyakran
Change language