45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
45. ÃVFOLYAM * 2009. JÃNIUS * 6. SZÃM A KÃRIS VÃDELME
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
288 NÖVÉNYVÉDELEM 45 (6), 2009<br />
Fogás (db)<br />
200<br />
180<br />
160<br />
idôs ültetvény nôstény<br />
idôs ültetvény hím<br />
fiatal ültetvény nôstény<br />
fiatal ültetvény hím<br />
140<br />
120<br />
100<br />
80<br />
60<br />
40<br />
20<br />
0<br />
április 23.<br />
április 30.<br />
május 7.<br />
május 14.<br />
május 21.<br />
május 28.<br />
június 4.<br />
június 11.<br />
június 18.<br />
június 25.<br />
július 2.<br />
július 9.<br />
július 1<strong>6.</strong><br />
július 23.<br />
július 30.<br />
augusztus <strong>6.</strong><br />
augusztus 13.<br />
augusztus 20.<br />
augusztus 27.<br />
A csapdák ellenôrzési idôpontjai<br />
2. ábra. Hímek és nôstények rajzásmenete a különbözô csapdák összesített fogási adatai alapján<br />
Érdi bôtermô fajtában, Peresznyén (idôs) és Horvátzsidányban (fiatal)<br />
ben az ültetvényekben a nôstények rajzása egy<br />
héttel kezdôdött késôbb, mint a hímeké. A hímek<br />
rajzáscsúcsa két héttel megelôzte a nôstényekét<br />
(3. ábra).<br />
Oszkóban a kezeletlen meggyesben a nôstények<br />
rajzása a cseresznyésekhez hasonlóan két<br />
héttel késôbb kezdôdött. A hímek rajzáscsúcsa<br />
azonban két héttel megelôzte a nôstényekét az<br />
’Újfehértói fürtös’ fajta területén tapasztaltakhoz<br />
hasonlóan.<br />
A kezeletlen cseresznyeültetvényekben<br />
mind a nôstények, mind a hímek rajzásgörbéi<br />
egycsúcsúak voltak. Az idôsebb kezelt megygyesekben<br />
azonban a nôstények és a hímek rajzásgörbéi<br />
kétcsúcsúak voltak. A fiatalabb ültetvényekben,<br />
különösen az ’Újfehértói fürtös’<br />
fajta területén a hímek rajzása teljesen szabálytalan<br />
volt.<br />
A csapdák hímeket és nôstényeket fogó tulajdonságát<br />
vizsgálva azt tapasztaltam, hogy<br />
minden vizsgálati helyen, minden csapdatípus<br />
esetén a hímek fogási egyedszáma meghaladta a<br />
nôstények fogási egyedszámát. A legnagyobb<br />
eltérések a táplálkozási attraktánssal kombinált<br />
zöld fogólapoknál, a legkisebb eltérések a zöld<br />
fogólapoknál alakultak ki az ivarok arányát tekintve.<br />
Az erre vonatkozó adatokat az 1. táblázat<br />
tartalmazza.<br />
A kétmintás t-próbával megvizsgálva a nôés<br />
hímegyedek fogását a különbözô csapdákban<br />
a következô eredményeket kaptam:<br />
– a táplálkozási attraktánssal kombinált sárga<br />
lapok a hét vizsgálati helyen mind a hímeket,<br />
mind a nôstényeket jobban fogták<br />
(p=0,05-ös szignifikanciaszint mellett), mint<br />
a sárga lapok.<br />
– A táplálkozási attraktánssal kombinált zöld<br />
lapok, a hét vizsgálati helyen a hímeket jobban<br />
fogták (p=0,05-ös szignifikanciaszint<br />
mellett), mint a zöld lapok.<br />
– A táplálkozási attraktánssal kombinált zöld<br />
lapok és a sima zöld lapok között, a nôstények<br />
fogását illetôen, a kétmintás t-próba<br />
szignifikáns különbséget nem tudott kimutatni<br />
a hét vizsgálati helyen.<br />
Következtetések<br />
A rajzás idôtartama alatt a csapdákba került<br />
európai cseresznyelegyek ivararánya ⅓ : ⅔ volt<br />
a hímek javára. Felmerül a kérdés, hogy az európai<br />
cseresznyelegyekre valóban ez az ivararány<br />
a jellemzô, esetleg az ivararány ilyen eltolódását<br />
a Wolbachia-fertôzés okozza, vagy a<br />
csapdák eltérô hatékonysággal fogják a nô- és<br />
hímivarú egyedeket, esetleg a nôstények a rajzás
Change language