27.10.2014 Views

(pdf), nem végleges kézirat - Széchenyi István Egyetem

(pdf), nem végleges kézirat - Széchenyi István Egyetem

(pdf), nem végleges kézirat - Széchenyi István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

1. lecke, 5. oldal<br />

2-4. Példa: A rendezett valós számhármasok R 3 halmaza valós vektortér az öszeadásra és a valós számmal<br />

való szorzásra nézve:<br />

(x 1 ,x 2 ,x 3 ) + (y 1 ,y 2 ,y 3 ) := (x 1 + y 1 ,x 2 + y 2 ,x 3 + y 3 )<br />

λ · (x 1 ,x 2 ,x 3 ) := (λx 1 ,λx 2 ,λx 3 )<br />

tetszőleges (x 1 ,x 2 ,x 3 ),(y 1 ,y 2 ,y 3 ) ∈ R 3 és λ ∈ R esetén.<br />

Az R 3 vektortér elemei azonosíthatók a geometriai tér pontjaival. Rögzítve a térben egy koordinátarendszert,<br />

minden pontnak megfelel egy és csakis egy valós, rendezett számhármas, ti. a pont koordinátáiból képezett<br />

számhármas. A tér pontjai pedig azonosíthatók a rögzített koordinátarendszer origójából az illető pontokba<br />

mutató irányított szakaszokkal (a pontok helyvektoraival). Így – az előző példával analóg módon – R 3 elemei<br />

a geometriai térvektoroknak is felfoghatók, ahol az összeadást a paralelogramma szabállyal, a skalárral való<br />

szorzást a nyújtással definiáljuk. Könnyen látható az is, hogy a geometriai tér <strong>nem</strong>triviális alterei az origóra<br />

illeszkedő egyenesek és síkok (és csak azok): így pl. az origó mint egyelemű halmaz kivételével, a geometriai<br />

tér semmilyen korlátos részhalmaza sem altér.<br />

2. ábra. A geometriai tér mint vektortér

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!