Wolkenberg Alajos - unitas

III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33
Dessoir is, hiszik. Atyja az osztrák déli vasút tisztviselője
volt. A jótehetségü gyermek vallásilag teljesen
közömbös körben nőtt feL Tanult Grazban és Wienben,
ahol egy zsidó kereskedő házában tanítóskodott.
Előbb természettudományi és matematikai, utóbb bölcsészeti
tanulmányokat végzett és különösen ismerettani
kérdésekkel ^foglalkozott. Wienben avatták philosophiae
doctor-rá. Eveken át dolgozott Weimarban a Goethearchivumban
és tetemes időt töltött a Nietzschearchivumban
is. 1902-ben a New-Yorkban alapított,
később Adyarban (Madras külvárosában) székelő teozófiai
társulat német osztályának titkára lett és teljesen
a teozófiára adta magát. Tíz év múlva azonban kivált
az adyari társaságból és «önálló, a társadalmi igényeknek
megfelelő® antropozófiai társaságot alapított. Lapja a
«Lucifer-Gnosis».
Az angol-indus társaságból kivált társaival együtt
azt tervezte, hogy Sendlingben München mellett Jánosintézetet
alapít az antropozófikus törekvéseknek központjául,
de ez az intézet nem jött létre, ehelyett
azonban Dornachban, Solothurn kantonban van fényes
János-intézetük, melyet «a szellemi tudományok főiskolájának®
neveznek. Ujabban Stuttgartban is hasonló
intézetet alapítottak,
1921-ben Dr. Fried. Rittelmeyernek, a berlini
ismert protestáns papnak kiadásában Münchenben egy
könyv jelent meg «Vom Lebenswerk R. Steiners» címmel.
Az előszót Rittelmeyer maga írja s ebben mint
szellemóriást, mint királyi geniust, mint Übermenschet,
mint a jövő emberét magasztalja Steinert, aki antropozófiájával
Rittelmeyer szerint a legnagyobb problémákat
oldotta meg s új utakat és kapcsolatokat mutatott
az embernek a természethez, a történelemhez, a
testhez, a lélekhez, a jövőhöz, a szellem világhoz és a
kereszténységhez. Mint látni fogjuk, ez a dicséret igen
Wolkenberg A. dr.: Teozófia és antropozófia. }