Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

42 WOLKENBERG ALAJOS DR. rr ezt mondja: «Van Isten és az Isten jó. O az élet nagy alkotója, aki bennünk és rajtunk kívül lakik, halhatatlan és jóságos mindörökké)). Erre Blavatsky vállat von s ezt feleli: attól függ minden, milyen értelmet adtok a szónak: Isten... A teológia Istene az ellenmondások szövevénye és logikai képtelenség, folytatja. Az Isten nincs a paradicsomban, amint nincs a fán, nincs a hegyen, nincs az erdőben, de ő ott van az anyagnak minden kis parányában s a testek osztható molekuláiban. Az Isten a világba helyezett fejlődési képesség titokzatos ereje, az Isten az anyagi világban elvegyült brahma (involúció): a mindenható, mindenütt jelenlevő és mindentudó teremtő képesség. Nem lehet semmi kétség e vallomások után arra nézve, hogy hivő keresztény nem lehet teozófus. De még meg kell hallgatnunk Steinert is Istenre nézve. Isten, írja, a világba bele van bűvölve (involúció). Az ember azonban felébresztheti őt. Mikor a lélek belehatolt a természet ismeretébe s mintegy házasságot kötött a természettel, akkor született az Isten... A természet misztériumainak megismerése tehát előhaladást jelent a világfejlődésben, mert ez az Isten megszületésére vezet (Das Christentum als mystische Tatsache 29. kk. 63. kk.). Steiner külön fejezeteket szentel irataiban a «szellemvilág» ismertetésének. (A szellemvilág küszöbén 70. kk. 77. kk.) Kétséges maradt azonban előttem, vájjon maga a szellemvilág s annak létezése ténybeliség-e Steinernél, vagy csak elgondolás, «ráeszmélés» önmagunkra, amihez épen úgy nem szükséges a szellemvilágba való tényleges belépés, mint ahogyan a Steiner-féle Isten-fogalomban nincs benne az isteni önálló lét és személyiség. A szellemországban úgy fogja magát érezni és észlelni az ember, írja Steiner (Theosophie 123. 1.), mint az ősszellemnek tagját és érezni fogja magában az ősszellemnek igéjét: én
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍTÁSAI 43 vagyok az ősszellem. A vedanta bölcsesége is ezt mondja: én brahman vagyok, azaz mint tag hozzátartozom az őslényhez, melyből minden lények származnak. (L. A szellemvilág küszöbén 2., n., 12. rész.). Az ember megtalálhatja magában az istenit, írja Steiner, mert az embernek legsajátosabb eredeti lényege az isteniből van véve. Az emberi ész az istenivel ugyanegy természetű és lényegü. Az emberi lelkek története az, hogy az emberi lelkek eredetileg az isteni ősszellemnek méhében nyugodtak és pedig egyediség nélkül, majd aztán felszívták őket az emberi testek, mint ahogyan a vizet felszívja a gomba és ezáltal válik egyedivé. (Geheimwissenschaft 34., 32. Das Vaterunser 11.) Steinernek panteisztikus istenfogalma ott ütközik la legjellegzetesebben, ahol az istenség «tagjait» összeméri az ember fizikai alkotó részeivel. Fentebb Besantnek síkjaival már foglalkoztam. Ha most Steiner azt írja (Das Vaterunser 13.), hogy az emberi természetnek három legfőbb (síkja) tagja (5. manasz = felsőbb manasz 6. buddhi 7. atmá, 1. Teozófia 1915. 22., 23. 1.) egyúttal az emberi természethez legközelebb álló isteni természet három legalsóbb tagját is jelenti és ha a teozófusoktól az egész vonalon elfogadott elmélet szerint az atmá egy és ugyanazonos az abszolúttal, vagyis az istenséggel s ennek kisugárzása, a legteljesebb monizmusba jutott bele Steiner az ő istenfogalmával. Hiába igyekszik Steiner meggyőzni minket arról, hogy az ő szellemtudományában «az isteninek® egészen más a jellege, mint a monisták és naturalisták panteizmusában és hogy az ő rendszerében lehet beszélni Istennek nemcsak személyes valóságáról, hanem egyenesen legszemélyesebb valóságáról: Überpersőnlichkeit. Ha egyáltalán van az emberi szavaknak, azoknak is, melyeket Steinertől épen most hallottunk, valami értei-
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5 and 6: I. A teozófia értelme és rövid
Page 7 and 8: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35 and 36: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 37 and 38: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 a
Page 39 and 40: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 43: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 87 and 88: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 95 and 96:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?