Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

34 WOLKENBERG ALAJOS DR. messze áll a tárgyilagos igazságtól és épen nem válik dicséretére Rittelmeyernek, a protestáns papnak sem. A könyv többi fejezeteiben Rich. Ericksen Steinernek a bölcselethez, Christ. Geyer a valláshoz, Hans Wohbold a természettudományokhoz, Ernst Úehli a művészethez, Mich. Bauer a neveléstudományhoz, Román Boos a politikához való viszonyát tárgyalják. Erich Schwabsch «Steiner und Goethe», Hermann Beckh «Steiner und das Morgenland», ismét Rittelmeyer «Steiner und das Deutschtum» címen értekeznek, Rich. Deck pedig Steinernek irodalmi munkálkodásáról nyújt áttekintést. A legújabb hír Steinerről az, hogy 1922 március derekán a berlini egyetemen egyhetes antropozófiai kurzust rendezett. Erről a kurzusról a tudósítások nem kedveznek Steinernek. Elmondják, hogy Steiner már évek óta központja annak a szellemi mozgalomnak, mely Európa meggyötört idegzetű, új hit után vágyódó gondolkodóit a keletről hozott misztikummal akarja narkotizálni. A misztikus és okkult tudományok útvesztőjében a teozófiával szemben felállította az antropozófia rendszerét, az «istenbölcseség» helyébe az «emberbölcseséget». Steiner «tudósnak» vallja magát, pedig egyszerű rajongó: új vallást hirdet, mint megannyi elődje és alkalmasint ugyanannyi utódja. Hirdeti, hogy mindenkinek, aki az ő iskolájához csatlakozik, az új érzékelések világát nyitja meg, lelki szemekről, asztrális felhőkről, forgó lótuszlevelekről beszél és ír; hirdeti a lélekvándorlást, új művészetet, antropozófikus euritmikát hirdet, mely a gégefő mozdulatait az egész testre átviszi és mindezt Goethéből vezeti le. Dornachi és stuttgarti intézeteiben egész sereg «tudós» dolgozik azon, hogy a természettudományokat és orvostudományt, a teológiát és nyelvtudományt, a bölcseletet az antropozófia szellemében dolgozzák át. A tanfolyamon még a fogszút is antropozófiával magyarázták, pedig
III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 az odvas fogat egyelőre még mindig jobb kihúzatni vagy kitömetni, mint olyan módszerrel kezeltetni, mely jó lehet a világfájdalom ellen, de nem enyhíti a fogfájást. A «Nemzeti Ujság» 1922. június 2-iki számában olvasom, hogy június i-én Bécsben kongresszusra gyűltek össze «az antropozófusok, egy új világnézet képviselői®; a kongresszus tizenkét napra van tervezve és tárgya «a keleti és nyugati világnézetek megbeszélése)). Különösebb feltűnést ez a kongresszus nem keltett. A «Pester Lloyd» június 6-ikiAbendblattjának jelentése szerint Steinert nagy aklamációval fogadták s ő egy adeptus és próféta öntudatával szólt első beszédjében az antropozófia alapjairól és az ezoterikus iskolázásról, a beszédnek tartalmát visszaadni azonban lehetetlen tartalmi kuszáltsága és patetikus hosszadalmassága miatt. Steinert ismerői szép férfialaknak mondják. Tanultsága és patetikus előadása, jó modora, amint láttuk, sok barátot szerzett neki. Ezek közül a párisi Eugen Levynek barátsága épen feltűnő. Levy külön könyvet is írt Steiner védelmére és Steinernek a «Die Wissenschaft vom göttlichen Ich» c. könyvében kifejezett életnézete ajánlására. Természetesen az ellenségek sem hiányoznak. Dr. Ferd. Maack a Wissenschaft des göttlichen Ich ellenében a Wissenschaft des Nicht-Ich-et hirdeti, Hans Freimark asszonybolonditónak, világcsalónak, tékozlónak és pénzsóvárnak mondja Steinert. Dr. R. von der Schalk és a különben teozófus Hübbe- Schleiden sem tartoznak barátai közé. Mindezeknél azonban fontosabb és elhatározóbb az, hogy komoly bölcselkedők is, akik Steinerről mint antropozófusról írnak, lesújtó kritikát mondanak rendszeréről. A «Theologie und Glaube» 1922. 2. számában 117.1. egyenesen követeli, hogy végre a nyilvánosság komolyan leszámoljon Steinerrel és rendszerével, és megmutassa, hogy távol áll az antropozófus hóborttól. 3*
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5 and 6: I. A teozófia értelme és rövid
Page 7 and 8: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 39 and 40: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 87 and 88:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 89 and 90:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?