Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

44 WOLKENBERG ALAJOS DR. műk, akkor nem lehet kétség arra nézve, hogy amint a régibb teozófia, úgy Steinernek antropozófiája is mindenistenítést vall. A panteizmus tagadja, hogy Isten és a világ egymástól különböző létezők és állítja, hogy az Isten és a világ, Isten és az ember egy és ugyanazon állag. Sok fajtája'van a panteizmusnak; ezek közül a valóságot valló (reális) mindenistenítést, mely Istent a világon kívülinek (transcendens), bár vele egyállagúnak képzeli és a világot Istentől eredetinek mondja (emanatizmus, Istenből való kiáradás), a teozófusok közül legvilágosabban Leadbeater tanítja, mint láttuk. Közel áll hozzá Besant, aki azonban a síkokról szóló tanításában már hajlik a valóságot valló azon panteizmusra, melyet jellegzetesen immanensnek, benmaradónak mondanak azért, mert Istent olyannak képzelik, aki benmarad a világban, a világot semmiben sem múlja felül és aki lételét és önismeretét csak a világban és a világ által nyeri. Ez értelemben nyilatkozott Istenről 1910-ben a teozófusok brémai 6. egyetemes világkongresszusa is: az ember és a világ nem az istenségből áradtak ki, hanem az istenségben (a mindenegyben) maradnak, «úgy tartoznak az Istenhez, amint a hullám a vízhez». Ugyanezt vallja Chatterji (Der Pfad der Vervollkommnung 14.): «Isten az a valóság, mely az egész természetnek alapja és alakulásai által a maga különböző tulajdonságait hozza létre». Steiner is ezt a bennmaradási elméletet tanítja, mint a fentiekből világosan kivehető. Amit Istennek legszemélyesebb valóságáról mond, az játék a szavakkal. Mit jelenthet az az «Überpersönlichkeit» ? Istent tökéletesebb értelemben kell személyiségnek mondanom, mint magamat? Kétségkívül. De lehet olyan ember, aki ezt hiszi, viszont azonban rendületlenül vallja azt a panteizmust is, mely Istent a világban s a világot Istenben teljesen elmeríti. Steinernél olyan kétes értékű és
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍTÁSAI 45 olyan homályos ennek a legszemélyesebb létezésnek fogalma, hogy a keresztény hivő ebben is csak tévelyt láthat. Az eszmei (ideális) mindenistenítésnek a teozófusok között, mint láttuk, Bischoff és Blavatsky a hívei. Az utóbbi (i. h. 75.) azt írja, hogy a teozófusok az egyedüli és örök valóságot (Istent) a világfogalyamatban látják; ez az örök valóság időnkint megmutatja magát a «végtelen térben», egy-egy tükörképet dobva ki magából. Vagyis amint Bischoff szerint a világ maga is csak merő .látszat, úgy az isteni lényeg is valami teljesen elvont dolog, melyben semmi valódiság nincs; ezt is épen úgy, mint az egész világfolyamatot, valami megmagyarázhatatlan szükségesség határozza meg és korlátozza. Mindenkinek, de különösen a katholikus olvasóknak okulására ideiktatom a vatikáni zsinat harmadik ülésének első fejezetéből a panteizmus ellen szóló részeket: «A római, katholikus, apostoli anyaszentegyház hiszi és vallja, hogy egy, igaz és élő Isten van, ki a menny és föld teremtője és ura... kit, mivel egyedi, teljesen egyszerű és változatlan szellemi állag, tényleg és lényegileg a világtól különbözőnek kell tartanunk, ki... tökéletessége nyilvánítása céljából... legszabadabb elhatározásával az idők kezdetén semmiből teremté a szellemi és testi teremtményt... s végre az emberit, mely mintegy közösen szellemből és testből van alkotvas. A zsinat továbbá 1—5. kánonjaiban az egyházi közösségen kívül állóknak jelenti ki azokat, akik tagadják, hogy az egy, igaz Isten a látható és láthatatlan dolgok teremtője és ura, — azokat, akik Istennek és a dolgoknak állagát és lényegét egy és ugyanannak tartják, — azokat, akik azt mondják, hogy a véges dol- ;ok az isteni állagból ömlöttek ki, vagy hogy az isteni ényeg az ő nyilvánulása vagy kifejlődése által lesz f
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5 and 6: I. A teozófia értelme és rövid
Page 7 and 8: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35 and 36: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 37 and 38: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 a
Page 39 and 40: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 45: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 87 and 88: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 97 and 98:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?