Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

36 WOLKENBERG ALAJOS DR. IV. A teozófia és antropozófia tanításai. A teozófia saját bevallásai szerint vallás akar lenni. Közvetlen céljai közt ott van a vallások összehasonlító tanulmányozása, a természetes és a természeteseken felül álló titkok fürkészése; a világtestvériség magvának megteremtését egyenesen az Istennel való egyéni bensőbb viszonytól teszi függővé és e bensőbb viszonynak eszközét is megnevezi, mikor az egyéntől a saját «kedélyvilágába» való elmélyedést kívánja és az egyénnek közvetlenül történő felsőbb kijelentéseknek ténylegességét tanítja. Steiner ugyan tudománynak mondja rendszerét, nem vallásnak, mikor szellemi szemről, fűiről, a «látók» új érzékeléséről beszél; tagadja, hogy e látás hit volna, mégis vallja, hogy ez a látás a jövő vallásának az alapja, az antropozófikus látás az új vallásnak megismerési szerve, s ez a «látó» vallás szélesebb kilátást nyújt, mint a hivő vallások A vallás az embernek Istenhez való viszonyát jelenti és a vallás értéke vagy értéktelensége attól függ, milyen Istene van ama vallás kővetőjének és milyen viszonyban áll a hívő az ő Istenével. Vizsgáljuk meg tehát először is, mit tanít a teozófia 1. Istenről. Az Isten, tanítják a teozófusok, «az egyedül való élet a világmindenségben)). Ami van, az ennek az egy életnek megnyilatkozása. Ez az Egy «az egyetlen erő, az egyedüli forrás, melyből minden létezés táplálkozik, amelyből minden létezés ered és amelybe minden létező visszatér®. Tehát Isten a létező dolgoknak egyedüli ősoka, akit azonban nem szabad sem a világon kívül állónak, sem személyes valóságnak tekinteni.
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍTÁSAI 37 Az első tekintetre világos, hogy a teozófia panteizmust (mindenistenítést) tanít, vagyis azt a felfogást vallja, mely Istent és a világot azonosítja. Modernebb nyelven szólva, a teozófia monizmust tanít, vagyis azt, hogy ami van, az egy és egységes, a világnak isteni lényege van, hogy csak az Egy létezik igazán és minden, ami ennek ellenmond, a lények sokfélesége és változásai, csak látszat. A teozófia istentana azonban korántsem egységes. Nemcsak a különböző szerzőknél, de egyugyanazon írónál is különböző helyeken más és más felfogást találunk, más és más alakját a panteizmusnak. Sokszor az Istenről úgy beszélnek, mint dologról és pedig egy, örök, el nem muló dologról, mint egyedülvalóról és oszthatatlanról, mint tartósságról, anyagról és mozgásról, mint helyről. Ebben a felfogásban Isten nem más-, mint az univerzum, a világmindenség. — Máskor túlnyomólag és hangsúlyozottan az istenségnek szellemi valóságát emlegetik: az Isten az egyetlen szellemi lény, az egyetlen öntudat és létezés, a világmindenség szellemi alapja, az egyedüli személytelen ősszellem. Itt az univerzum az egyetemes és egy szellemnek külső megnyilvánulása. A világistent ugyanis végre sem gondolhatják egyszerűen nyugvó és tehetetlen tömegnek, azért életnyilvánulásokat tulajdonítanak neki s ezeket az életnyilvánulásokat a világmindenség fejlődésében látják: a világ az egyetlen létezőnek mozgása, az életfolyamat az Istenben. Tehát az Isten és a világ ugyanaz a létező. Mondja is Besant nyiltan: «A teozófia panteista: Isten a mindenség és a mindenség Isten». Besantnél különben a legősibb gnosztikus álmodozásokat találjuk felújítva. Istentanának szerves részévé teszi a világtant. Ámít e kettőből alkot, azt Besant szavaival a következőkben mutatom be: A szatból (az elvont, tiszta lét), az elvont létező-
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5 and 6: I. A teozófia értelme és rövid
Page 7 and 8: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35 and 36: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 37: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 a
Page 41 and 42: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 87 and 88: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 89 and 90:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?