Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

4 WOLKENBERG ALAJOS DR. Az ember szűknek érzi magának a maga fizikai világát, nehezen viseli a szellemi erejével kiformált lehetőségek ellenében a tehetőségek korlátait s azért az érzékletén felüli, a metafizikai világok felé spekulál. Ez korántsem a túlvilág utáni vágy, hanem csak meghatározatlan gravitáció a rendkívüli vagy magasabb felé, a spekulálás ezekre. Ha ez a spekuláció úgy nyilatkozik meg, hogy az ember a titokteljesnek, a misztikumnak ingereitől vezetve, minden misztikumnak forrásával és teljességével, az istenséggel keresi a rokonságot és összeköttetést, a benne való elmerülést, ennek az áramlatnak neve: miszticizmus, természetesen nem az egyedül helytálló keresztény miszticizmus, hanem az a miszticizmus, melyet a brahmanizmusban, buddhizmusban, a görög misztériumokban, a hellén-római korszak eklektikusainál látunk. — Másik alakja e spekulációnak a mágia, melyet magyarul varázslásnak vagy bűbájosságnak mondanak. Az ember a mágiával bajoskodó és elmúló életének vastörvényei ellen harcolt: betegségeiben és szerelmeiben, élete kinyújtásában és áldozataiban, a közbajokban, jövendőmondásokban mágikus erőkre támaszkodott és erőszakosan megidézett túlvilági hatalmak segítségét kereste. Míg a miszticizmusban a megnyugvást, az elmerülést keresték és pedig jellegzetesen vallásos alapon, a mágiában tenni akart az ember rendkívüli dolgokat a fizikain felül álló erők segítségével. Ami egyfelől a miszticizmus és mágia, másfelől a teozófia között, mely szintén a magasabb világokra való spekulációnak egyik alakja, a legélesebb határvonalat alkotja, az a teozófiának az a jellege, hogy elejtvén a miszticizmusnak jellegzetesen vallásos irányát, de a mágia babonás vonásait is, a teozófia ismeretre, a felsőbb világok értésére törekedett és törekszik kiolthatatlannak látszó s azért a szertelenségig, olykor az eszelősségig vitt spekulációval.
I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉNETE 5 Teozófikus tanításokat találunk az indiai bölcselet egyik-másik rendszerében, a kínai Laocenál. (P. Deussen: Allg. Geschichte der Philos. Leipzig 1894. Ugyanő: System des Vedanta. U. o. 1883. — Rich. Garbe: Die Sámkhya-Philosophie, eine Darstell. des ind. Rationalismus. Leipzig 1894. — Laoce kínai bölcselő a Kr. e. 6. században, Műveit franciára St Julien, németre V. von Strauss Leipzig 1870. fordították). Már a kereszténység idejében a gnosztikusok és manikeusok, az újplatonikusok tanítottak a mai teozófiára emlékeztető gondolatokat. A későbbi tárgyalás javáért szükségesnek látom, hogy a gnosztikusokról és gnózisról némi ismertetést adjak. A gnózis ismeretet jelent. Kétféle gnózist ismerünk : keresztény gnózis alatt a kinyilatkoztatott hittartalomba való elmélyedést, a törekvést értjük a ker. hitigazságoknak minél mélyebb és tökéletesebb ismeretére; ez a gnózis a ker. szellemi műveltségnek és életrendnek az az eszménye, melyet a 4. századtól kezdve filozófiának neveztek. A másik az álgnózis, melyet sz. Pál (I. Tim 6. 20) hamisan mondott tudománynak nevez és óv tőle az első századok atyáival és íróival együtt. Ez az álgnózis — ma a gnózis szó alatt általában ezt értik — szembehelyezkedett a hittel és a pogány és különösen a keleti bölcseletből, a keleti népvallásokból és misztikus bölcsészek könyveiből szedte össze tételeit. Ez a gnózis mindenféle alakban jelentkezett és a gnoszticizmus gyűjtőnevét kapta; követőit gnosztikusoknak nevezték. A gnosztikusok a kereszténység által nyújtott ismereten túlterjedő megfejtést és tudást kerestek. Különösen Istennek a világhoz való viszonyára, a rossznak keletkezésére és elterjedésére nézve. Sokféle szektájuk közös vonása a váltság és elégtétel eszméje és a kettőselvűség (dualizmus), mely öröktől fogva létező két lényt tételezett fel. Az egyik
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5: I. A teozófia értelme és rövid
Page 9 and 10: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35 and 36: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 37 and 38: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 a
Page 39 and 40: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 57 and 58:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?