Wolkenberg Alajos - unitas

More documents

Recommendations

Info

46 WOLKENBERG ALAJOS DR. mindenné, — azokat, akik azt mondják, hogy Isten egyetemes vagy meghatározatlan lén)', mely saját magának meghatározása által (sese determinando) hozza létre a dolgok egyetemét, vagy hogy Isten nem minden szükségességtől ment akarattal teremtett. A Syllabusban pedig kárhoztatva van ez a tétel: «Nincs semmi legfelsőbb, legbölcsebb, leggondviselőbb isteni hatalom, mely a világegyetemtől különböző, és Isten ugyanaz, mint a dolgok természete s így változásoknak van alávetve, az emberben és a világban lesz valóban Istenné és Isten a világgal egy és ugyanazon dolog, tehát a szellem is egy az anyaggal, a szükségesség a szabadsággal, az igaz a hamissal, a jó a rosszal és az igazságos az igazságtalannal)), (i. tétel. L. az 1862. június 9-iki Maxima quidem allocutiót.) Meglepő dolog, hogy Steiner, aki az előadottak szerint valamilyen szellemvilágot ismer és elismer, aki hozzá tiltakozik a naturalizmus és monizmus vádja ellen, még csak sejteni sem látszik semmit abból a tiszta világosságból, melyet a keresztény hit épen istentanával a szellemekre áraszt. Még csak fontosságát sem látszik felismerni annak, hogy rendszerébe, antropozófiájába valamely elfogadható világnézet alapjait és szükségességének érzetét bevigye és ezért a célért rendszere elemi igazságait világosságba helyezze. így aztán a legmerevebben ellentétbe helyezi magát a keresztény felfogással, mely épen istentanának világosságával indul ki a keresztény világnézet megalapozására. Steinernek világnézete aztán csakugyan megfelel istenfogalmának. «Welt-und Lebensanschauungen ím 19. Jahrhundert» 1901. c. könyvében, melynek első kiadása «Rátsel der Philosophie® címen jelent meg, ezt írja: «A saját nézeteimmel teljes összhangban vagyok azokkal az eredményekkel, melyekhez korunk legnagyobb természettudósa, Háckel Ernő jutott». Nem lehet e
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍTÁSAI 47 nyilatkozatot úgy magyarázni, hogy Steiner Háckellel csak természettudományi megállapodásokban ért egyet, mert épen azért magasztalja Háckelt, amit magának is érdemül tulajdonít, hogy Háckelnél a tudomány egyúttal világnézet is, a tudományos felfogás egyúttal «gondolatvilág» is. Háckelnek pedig nagyon is ismert az Istenről szóló véleménye: az Istent, ha egyáltalában van, nem lehet másnak képzelni, mint gáznemű gerincesállatnak. Ha tehát Steiner Háckellel teljes egyetértésben van megállapításokban, eredményekben és gondolatvilágban, világos, hogy antropozófiája is merőben ellentétes a keresztény felfogással. Gondolható egyúttal, mily képtelenségek azok, amiket a teozófia és a belőle fejlődött antropozófia 2. Krisztusról tanít. A kereszténységnek vallomása Krisztusról az évszázadok történetében mindig ugyanaz: «Te vagy Krisztus, az élő Istennek Fia». (Mt. 16. 16.). Krisztus ezt jövendöli magáról Izaiásnál 58. 2.: «Engem naprólnapra keresnek és utaimat tudni akarják®. A teozófia is keresi őt. A nyugati azért, mert Krisztus itt él a keresztény világban és tárgya a közérdeklődésnek, a vallásosnak épen úgy, mint a profánnak. A keleti teozófiának pedig, mivel a kelet műveltségét nyugatra akarja átültetni, nem lehet nem keresni őt, különösen, hogy az újabb teozófiának keleti képviselői csaknem kivétel nélkül mind nyugati születésű, keresztény emberek. A teozófia tehát kereste Krisztust. De nem találta meg. Amit talált, az nem a történelmi Krisztus, nem «az én Uram és én Istenem®, akit szent Tamás apostol megvallott, nem a Megváltó, nem a kulturvilág központja, nem a lelkek jegyese, hanem tizedrangú csaló fakir, valójában pedig «a mindenség örök drámájának® jelképe.
Page 3 and 4: A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFIA ISMER
Page 5 and 6: I. A teozófia értelme és rövid
Page 7 and 8: I. A TEOZÓFIA ÉRTELME ÉS TÖRTÉ
Page 23 and 24: II. A TEOZÓFIA CÉLJA ÉS ESZKÖZE
Page 31 and 32: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 29 t
Page 33 and 34: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 31 ;
Page 35 and 36: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 33 D
Page 37 and 38: III. AZ ANTROPOZÓFIA ÉRTELME 35 a
Page 39 and 40: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 47: IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 53 and 54: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANÍTÁ
Page 87 and 88: IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ.TANITASA
Page 99 and 100:
IV. A TEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍ
Page 101 and 102:
IV.ATEOZÓFIA ÉS ANTROPOZ. TANÍT
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 105 ami a
Page 109 and 110:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 107 örök
Page 111 and 112:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 109 hanem,
Page 113 and 114:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 111 nulás
Page 115 and 116:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 113 ges el
Page 117 and 118:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 115 igazs
Page 119 and 120:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 117 egyes
Page 121 and 122:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 119 ket m
Page 123 and 124:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 121 14. I.
Page 125 and 126:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 123 dozás
Page 127 and 128:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 125 az ér
Page 129 and 130:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 127 tává
Page 131 and 132:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 129 Ez itt
Page 133 and 134:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 131 Ha «s
Page 135 and 136:
V. A TEOZÓFIA FORRÁSAI 133 képte
Page 137 and 138:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 135 te
Page 139 and 140:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 137 t
Page 141 and 142:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 139 mi
Page 143 and 144:
VI. A TEOZÓFIA ERKÖLCSTANA 141 am
Page 145 and 146:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 143 me
Page 147 and 148:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 145 tu
Page 149 and 150:
VII. A TEOZÓFIA KAPCSOLATAI 147 ta
Page 151 and 152:
VIII. TEOZÓFIA ÉS KATHOLICIZMUS 1
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165:
Page 168 and 169:
166 IRODALOM Rabindranath Tagore: H
Page 170 and 171:
168 NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ Iskolá
Page 173:
TARTALOM. 171 Lap I. A teozófia é
show all

Wolkenberg Alajos - unitas

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?