BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>BUDAPEST</strong> LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE<br />
kiegészítő jellegű, és az emberi tevékenység következtében a levegőbe kerülő gázok<br />
(NO x<br />
, CO és szénhidrogének) fotokémiai reakciói során képződik. Létrejöhet még a<br />
növényzet által kibocsátott reaktív szerves vegyületekből és a villámlás hatására is.<br />
Az NO 2<br />
a λ ≤ 420 nm hullámhosszú fény hatására bomlik. Ennek során atomos<br />
oxigén keletkezik, amely az O 2<br />
molekulával ózont hoz létre. A NO tovább oxidálódik,<br />
és természetes körülmények között egyensúly alakul ki (lásd a 2–4. egyenleteket).<br />
Az O 3<br />
képződésében szerepet játszanak az NO x<br />
jelenlétében végbemenő<br />
gázfázisú reakciók, beleértve a CO, a CH 4<br />
, valamint a nem-metán szénhidrogének<br />
OH-gyökkel való oxidációját. Emellett a hidrogén-peroxil- (HO 2<br />
• ) és az alkil-peroxil-<br />
(RO 2<br />
• ) gyökök is befolyásolják a troposzferikus O3 koncentrációját. A levegőkémiai<br />
reakciókban képződő hidrogén-gyök és a metil-gyök reakcióba lép a molekuláris<br />
oxigénnel (Mészáros, 1997):<br />
H • +O 2<br />
+ M → HO • + M 2<br />
(17)<br />
CH • + O → CH O• + M 3 2 3 2<br />
(18)<br />
Az így képződő hidrogén-peroxil- és metil-peroxil-gyökök az NO molekulát oxidálják:<br />
HO 2<br />
• + NO → NO2 + OH • (19)<br />
CH 3<br />
O 2<br />
+ NO → NO 2<br />
+ CH 3<br />
O • (20)<br />
Az NO oxidációja az O 3<br />
fogyasztása nélkül megy végbe, viszont az NO 2<br />
fotolízise<br />
ismét ózont, majd hidroxil-gyököt eredményez (lásd az 5. egyenletet). A nap folyamán<br />
a légszennyező anyagok koncentrációjának változásában az alábbi tendenciát<br />
figyelhetjük meg. A reggeli órákban, a közúti gépjárműforgalom megindulását követően<br />
először az NO, CO és szénhidrogének koncentrációja növekszik. Ezt követi<br />
az NO 2<br />
, majd az O 3<br />
, az aldehidek és a PAN mennyiségének növekedése, illetve az<br />
NO x<br />
csökkenése. A déli órákban a legnagyobb az O 3<br />
koncentrációja, majd csökken<br />
a napsugárzás mérséklődése miatt. Délután a gépjárműforgalom emissziója a második<br />
csúcsát éri el; a CO és NO szintje ismét emelkedik, de ezt az ózon koncentrációjának<br />
növekedése már nem követi, mert az ózonképződéshez szükséges fényviszonyok<br />
már kedvezőtlenek. A fotokémiai aktivitás általában a nyári hónapokban<br />
nagyobb, így az ózon mennyisége nyáron nő meg leginkább, amikor a legtöbb a<br />
napsütéses órák száma, és erősebb a napsugárzás mértéke.<br />
Az ózon erős oxidáló hatása miatt az egészségre ártalmas. Funkcionális és morfológiai<br />
változásokat okoz a légutakban. Csökkentheti a tüdő teljesítőképességét és<br />
az allergénekkel szembeni érzékenységet. Súlyos esetben tüdővizenyőt okoz, illetve<br />
szem- és nyálkahártya- irritációt eredményez.<br />
26
Change language