BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

BUDAPEST LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE
(Colvile et al., 2001). A fő emissziós termék a kipufogógázban a korom és a szerves aeroszol
(Ruellan és Cachier, 2002), de a szulfát és nitrát aeroszolok emissziója is jelentős
(elérheti a néhány %-ot); a többi elem tömeghányada általában 1%-nál jóval kisebb (US
EPA, 2004). Az emissziós termékek relatív mennyiségét az üzemanyag típusa és pontos
összetétele (adalékokat is beleértve), az égés feltételei (a motor típusa, műszaki állapota
és üzemi körülményei), továbbá a kipufogógázok utókezelése is befolyásolják. A közúti
gépjárművek döntő többsége két csoportba sorolható a felhasznált üzemanyag típusa
szerint: a benzinnel és a dízelolajjal üzemelő járművek. A dízelüzemű motorokból elsősorban
aeroszol (főként korom és a gázolaj kéntartalmából eredően szulfát), valamint
nitrogén-oxidok, míg a benzinüzemű motorokból leginkább gáznemű légszennyezők
kerülnek a levegőbe (Kisfalvi et al., 1995). 1992 óta az Európai Unióban minden új,
Ottó-típusú motorral hajtott gépjárművet katalizátorral szerelnek fel. Hazánkban 1997
óta kötelező a katalizátor beépítése a személygépkocsikba, illetve 2000-től csak EURO
III típusú dízelüzemű közúti gépjárművek helyezhetők forgalomba. A közúti forgalom
által okozott levegőszennyezés vissza szorításához nemcsak a kipufogógázok emmissziójának,
hanem más szennyező anyagok, mint például aeroszolok kibocsátásának a
mérséklése is szükséges. A modern közúti gépjárművek fejlett gépészeti és elektronikai
megoldásainak, a kipufogógázok hármashatású katalizátorral történő átalakításának,
a gázolaj kéntelenítésének hatására a nem kipufogógáz-jellegű aeroszol emissziós
termékek jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekedett, és várhatóan
továbbra is nőni fog mind a gépjárműforgalom teljes emisszióját, mind az általános
városi antropogén emissziót tekintve. Budapest belvárosában végzett légköri aeroszol
vizsgálatok azt mutatják, hogy a közlekedéshez közvetlenül kapcsolódó néhány elem
(pl. Sb, Cu, Zn, Fe és Ba) légköri koncentrációja és jelentősége megnőtt az 1996. és
2002. évek közötti időszakban mind a durva, mind a finom méretfrakcióban, valamint
a Pb és Br koncentrációja jelentősen csökkent (Salma és Maenhaut, 2006).
A város szerkezete is befolyásolja a légszennyezettség mértékét. Különbségek vehetők
észre a szellősebb, külvárosi területek és a beépített belváros között, ahol a
szorosan egymás mellé épített magas házak közt nehezebben hígul fel a szennyezett
levegő. Az imisszió napi menetet is mutat: délelőtt 7 és 11 óra között, illetve délután 15
és 18 óra között nagyobb, mint a nap többi időszakában. A hétvégi vagy munkaszüneti
napokon is alacsonyabb a szennyezettség szintje a kisebb forgalomnak köszönhetően.
Budapesthez jelentős ipar és szolgáltatási ágazat tartozik. Az áruszállítások, az ingázások,
a kialakuló dugókban rekedt gépjárművek emissziója jelentős. Az elmúlt évtizedekben
több intézkedést kezdeményeztek Budapest forgalmi tehermentesítése céljából,
melyek egy része megvalósult, egy része jelenleg még folyamatban van. Ide sorolható
az M0 körgyűrű déli és keleti szakaszának, a Csepeli gerincút megépítése, továbbá a
torlódásmentesítő lámpaváltások kialakítása, és a tömegközlekedés forgalmi előnyben
részesítése. A kötöttpályás tömegközlekedési járművek korszerűsítése és arányának növelése
is egyik módja a levegőminőség javításának, mert ezek kevesebb káros anyagot
78