BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

2. A KULCSFONTOSSÁGÚ LÉGSZENNYEZŐ K
8. ábra: A magyar Parlament épületének felületi tisztítása
képződési folyamatokban különösen jelentős ez a mérettartomány – főként a
vízoldható vegyületeket tartalmazó részecskék –, mert hatékony felhőkondenzációs
magvakként szolgálnak. A felhőcseppekbe bekerülve a csapadékkal együtt,
nedves ülepedéssel távoznak a légkörből, és ezért légköri tartózkodási idejük a
víz tartózkodási idejével össze mérhető, kb. 5–9 nap. Az aeroszol részecskék viszonylag
rövid tartózkodási ideje miatt a részecskék térbeli eloszlása nem egyenletes
a légkörben.
Aeroszol részecskék leginkább légzéssel jutnak a szervezetünkbe. Jótékony vagy
káros egészségügyi hatásaikat a részecskék, valamint a légzőszervek fiziológiai, fizikai,
kémiai és biológiai tulajdonságainak komplex rendszere és kölcsönhatásaik
mechanizmusa befolyásolja (HEI, 2002). Az aeroszol részecskék koncentrációja, kémiai
összetétele és mérete, valamint különböző egészségkárosodási mutatók között
közvetlen összefüggést találtak az elmúlt években (pl. Dockery et al., 1993; Pope et
al., 1995, 2000). Kimutatható volt, hogy városi környezetben egészségügyi szempontból
talán a legfontosabb légszennyező anyag az aeroszol. Az egészségkárosodás
asztmát, krónikus légúti megbetegedéseket (pl. légcsőgyulladást, emphysemát,
tüdőhegesedést, COPD-betegséget), daganatos légzőszervi betegségeket és koszorúér
betegségeket foglal magába, akut és krónikus egészségkárosító hatást egyaránt
kifejthet. Feltételezzük, hogy az aeroszol részecskékben található fémeknek, elsősorban
az átmeneti fémeknek, és szerves vegyületeknek különös jelentősége van,
például az oxidatív stressz létrehozásában. Egészségkárosító hatást mutattak ki az
ultrafinom részecskékkel (Wichmann et al., 2000; Lippmann et al., 2000) és/vagy fi-
33