BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

4. A FELDOLGOZOTT ADATOK ÉRTÉKELÉSE
jellemezte. Ugyanakkor ezen csúcsok maximuma és egymáshoz viszonyított területe
nagymértékben változott egyik napról a másikra még hasonló jellegű és átlagforgalmú
munkanapok tekintetében is. A forgalom korrelációja az említett koncentrációkkal nem
tekinthető szignifikánsnak. Az aeroszol légköri tartózkodási ideje (ami több óra és nap is
lehet) szintén nagyban hozzájárul a jelentéktelen korrelációhoz. A mikrometeorológiai
viszonyok hatásának tanulmányozása érdekében megvizsgáltuk, hogy a levegő hőmérséklete,
a napsugárzás, a horizontális szélsebesség, a relatív páratartalom és a csapadék
miként változott a mintagyűjtés ideje alatt (lásd a 37. ábra A, B, C, D paneleit). A görbék
alapján két időszak különíthető el. Az első öt napon felhős, nedvesebb jellegű és változékony
időjárás volt, amelyet a város fölött április 27-én átvonuló időjárási hidegfront
zárt le. Az utolsó hét napot tiszta égbolt jellemezte, szárazabb, fokozatosan melegedő
és stabilabb időjárási helyzet alakult ki. E periódust átmenetileg megzavarta egy gyorsan
mozgó, záporesővel érkező időjárási front (április 29-én éjjel), amelyet erős szél
kísért és követett. Az első időszakban a légköri koncentrációk általában kisebbek voltak,
mint a második időszakban; a félnapos átlagárékek rendszertelenül változtak, de a
nappali átlagkoncentrációk általában nagyobbak voltak a következő éjszakai átlagoknál.
A második periódusban, különösen a május 4-e előtti néhány napon, az aeroszol koncentrációk
általában nagyobbak voltak az első időszakhoz képest és folyamatosan növekvő
tendenciát mutattak. A koncentráció-halmozódás (-ráépülés, build-up) jelensége
nappalok és éjszakák tekintetében is megmutatkozott. Az időjárási frontok (különösen
az esővel kísért front) átvonulása egybeesett a legkisebb légköri koncentrációkkal, és
csaknem egész nap éreztettr hatását. Az április 25-én és 26-án hulló csapadék azonban
csak néhány órára javította a (bel)város kémiai levegőminőségét. A vizsgálatok alapján
megállapítható, hogy a légköri koncentrációk változékonyságát a közúti gépjárművek
emissziójának ingadozásán kívül a meteorológiai paraméterek is befolyásolják, és ezek
hatása sokkal jelentősebb volt a forgalomnál.
A 35. ábrán látható az is, hogy a szennyezett napszakokhoz kis finom/durva koncentrációarány
tartozott mind az aeroszol esetében (PM2,0/PM10–2,0 arány 0,3–0,4 körüli),
mind az OC esetében (PM2,5/PM10 arány 0,6-hoz közeli). A kis értékek azt jelzik, hogy
helyi (és főleg reszuszpenziós) emissziós források domináltak ezen időszakokban. A
kisebb légköri koncentrációkhoz nagyobb PM2,0/PM10-2,0 koncentrációarány kapcsolódott;
az aeroszol esetén tipikusan egynél nagyobb, az OC esetén általában 0,7–0,8 közötti,
amelyek a nagyhatótávolságú légköri transzportfolyamatok hatását jelzik. Mindezt
megerősítik a visszaszámolt légtömeg trajektóriák, amelyekből megállapítható, hogy a
kis koncentrációjú időszakokban a légtömegek főleg Skandináviából és az észak-atlantióceáni
térségből érkeztek Budapestre, míg a szennyezettebb időszakokban a forrásrégió
Dél-Európára tolódott át. A legszennyezettebb napokon a beérkező légtömeg csak lassan
haladt a kontinens felett, és korábban több napig keringett a Balkán fölött.
A 2002. év nappal/éjszaka (D/N) koncentrációarányai alapján összehasonlítottuk a
két napszakra vonatkozó eredményeket. A légköri koncentrációk aktuális értékét befo-
85