BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4. A FELDOLGOZOTT ADATOK ÉRTÉKELÉSE<br />
rendre 7,0, 2,0 és 2,0 voltak. Megállapítható, hogy a PM2,0 méretfrakciójú aeroszol<br />
térbeni eloszlása lényegesen egyenletesebb a (bel)városban, mint a PM10–2,0 méretfrakciójú<br />
aeroszolé a nagyobb légköri tartózkodási idő és az emissziós források elhelyezkedése<br />
következtében. A légköri koncentrációk időváltozékonyságát lásd később.<br />
Az aeroszol tömegmérleg felállítása céljából a következő aeroszoltípusokat (komponenseket)<br />
veszik figyelembe első közelítésben: felszínikőzet-eredetű aeroszol, szerves aeroszol,<br />
korom, szulfát, nitrát, ammónium és tengeri só. A légkörben a felsorolt aeroszol<br />
komponensek általánosan keveréket alkotnak. A felszíni kőzet járuléka a következő összefüggéssel<br />
számolható:<br />
c = 1,16 · (1,90 · c(Al) + 2,15 · c(Si) + 1,41 · c(Ca) + 1,67 · c(Ti) + 2,09 · c(Fe)),<br />
ahol c(i) az i-dik elem koncentrációja az aeroszolban (Chan et al., 1997). A szulfát, nitrát<br />
és ammónium mennyisége pl. ionkromatográfiával mérhető. A tengeri só mennyi ségének<br />
becslésére a Cl + 1,4486 ⋅ Na ex<br />
összefüggést használják, ahol Na ex<br />
a nem felszínikőzeteredetű<br />
Na, a szorzótényező pedig a tengervízben lévő elemek (a Cl kivételével) össztömegének<br />
és a tengervízben lévő Na tömegének az aránya átlagos tengervíz összetétel<br />
esetén (Riley és Chester, 1971). A szerves anyag mennyisége a mért szerves szén koncentrációjából<br />
konverziós tényezővel határozható meg, melynek értéke városi környezetből<br />
származó aeroszol esetén 1,4 (Turpin et al., 2000). A nem felszínikőzet-eredetű<br />
és nem tengervízeredetű elemek tömegét összegezve adjuk meg; a S nem szerepel az<br />
összesítésben, mert azt szulfát aeroszolként vesszük figyelembe.<br />
A 9. táblázat Budapest aeroszol tömegmérlegét mutatja belvárosi és városi háttér<br />
helyszíneken. Az aeroszol tömegének legnagyobb hányadát szerves anyag alkotta<br />
valamennyi helyszínen, és mennyisége a városi háttértől az Alagút felé növekedett.<br />
Az aeroszol teljes széntartalmának vízoldható hányada (water-soluble organic carbon,<br />
WSOC) növekvő tendenciát mutatott a belvárosból kifelé haladva, azaz a fő<br />
emissziós forrástól (a közlekedéstől) távolodva. Mindez arra utal, hogy a WSOC<br />
9. táblázat: Az aeroszol fő komponenseinek átlagos járuléka %-ban a finom méretfrakció (PM2,0)<br />
tömegéhez Budapesten az 1999. évi adatok alapján (Salma et al., 2001)<br />
Aeroszol<br />
KFKI Lágymányos<br />
Széna tér Alagút<br />
komponens Telephely<br />
Szerves anyag 43 54 61 74<br />
Földkéreg anyag 7 5 7 5<br />
Elemi szén 8 4 6 12<br />
Ammónium-szulfát 33 24 19 2<br />
Nitrát 6 3 6 < 1<br />
Azonosítatlan 4 10 1 7<br />
Vízoldható szerves szén* 49 34 27 20<br />
* a teljes széntartalmú frakció százalékában kifejezve<br />
75
Change language