BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>BUDAPEST</strong> LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE<br />
1984-re fejeződtek be. A referencia állomást a Rege utcába (XII. ker.) helyezték el.<br />
A hálózat további állomásai: II. ker., Széna tér, V. ker., Bajcsy Zsilinszky út, VIII.<br />
ker., Baross tér, X. ker., Zalka Máté tér, XV. ker., Kőrakás park, XXI. ker., Déli út,<br />
XXII. ker., Fácán utca. A nyolc mérőhelyen a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid<br />
és a por koncentrációját mérték. A hálózat állomásai állandó rádió-kapcsolatban<br />
álltak egy központi szervezeti egységgel. Az adatok a budapesti KÖJÁL<br />
számítógépes központjába futottak be és kerültek feldolgozásra. A RIV és a monitor<br />
hálózat Budapest belvárosi mérőhelyének elhelyezkedését a 12. ábrán mutatjuk be.<br />
3.3. A MONITORHÁLÓZAT MODERNIZÁLÁSA<br />
A kezdetben korszerű mérőhálózat műszerparkja az évtizedek alatt elhasználódott,<br />
elavult és fejlesztésre szorult. Az OImH üzemeltetését az Állami Népegészségügyi és<br />
Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vette át. A PHARE-program (Poland and Hungary<br />
Assistance for the Reconstruction of the Economy; a G7-államok által 1989-ben létrehozott<br />
EU előcsatlakozási alap) keretében 1994-ben az ÁNTSZ 14 teljesen felszerelt<br />
mérőállomást létesített az országban és további 4 mozgó (mobil) állomáshoz is hozzájutott.<br />
A mérőállomásokon az SO 2<br />
, az NO x<br />
, a CO, az O 3<br />
és a szálló por koncentrációját<br />
mérték (Várkonyi et al., 1997).<br />
A gépjárműforgalom növekedésének következtében az 1990-es években szükségessé<br />
vált a gépjárművek kipufogógázával levegőbe kerülő PAH vegyületek<br />
vizsgálata is. Az OKI az 1995-ös évet követően minden vidéki ÁNTSZ-től bekért<br />
2 pormintát a PAH vizsgálatára, a fővárosban a forgalmas Gyáli útnál gyűjtöttek<br />
mintákat, és a méréseket az MSZ 21454/83 számú szabvány szerint végezték. Tizenhat<br />
PAH vegyületet azonosítottak, amelyek közül nyolcról ismeretes volt, hogy<br />
mutagén hatású. Budapest a hazai városok között az összes PAH-tartalom alapján<br />
a fűtési félévben közepesen szennyezett volt, míg a nem fűtési félévben a legutolsó<br />
helyen állt. A benz(a)pirén koncentrációja pedig egész évben nem haladta meg a 0,2<br />
ng/m 3 -t (határérték: 1 ng/m 3 , Kertész et al., 1997).<br />
Az on-line rendszer többszöri átszervezését követően a fővárosban a következő<br />
állomások üzemeltek: II. ker., Széna tér, V. ker., Erzsébet tér, VIII. ker., Baross<br />
tér, X. ker., Kőbánya (Gergely u.), XI. ker., Kosztolányi D. tér, III. ker. Laborc<br />
u., XIV. ker., Ilosvay u., XXI. ker., Csepel, Déli u. Az addig hagyományosan mért<br />
légszennyező anyagok mellett megkezdték az egyre növekvő koncentrációjú nitrózus<br />
gázok, VOC (illékony szerves anyagok), BTX (benzol, toluol, xilol) és az<br />
ózon mérését is. Az állomások elhelyezkedését és az ott mért légszennyező anyagokat<br />
a 13A ábrán mutatjuk be.<br />
48
Change language