BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE

More documents

Recommendations

Info

<strong>BUDAPEST</strong> LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE A 3. táblázat folytatása Mérőhely száma Mérőhely címe SO 2 NO 2 Korom Ülepedő por 36. XVIII., Gilice tér 1. + + + + 37. XVIII., Gyömrői út 79–83. + + + + 38. XIX., Arany János u. 15–19. + + + + 39. XX., Mártírok útja 178. – – – + 40. XX., Török F. u. 89. + + + + 41. XXI., Rákóczi F. út 45. + + + + 42. XXII., Bartók Béla út 2. + + + + 43. Solymár + + + + ten működő mérőállomások elhelyezkedését és az ott mért légszennyező anyagokat a 3. táblázatban foglaltuk össze (Szabó et al., 1984).. Az 1980-as évektől a széntüzelést fokozatosan felváltotta az olaj-, majd gáztüzelés, illetve távfűtés ugyanakkor a gépjárművek számának növekedésével a közlekedés szennyező hatása jelentősebbé vált. Egyre több kémiai anyag káros környezeti és egészségügyi hatását ismerték fel, így igény merült fel új határértékek megállapításra. Egy toxikológusokból, meteorológusokból és levegőhigénés szakemberekből álló bizottság, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a KGST ajánlásait a határértékre vonatkozóan, 306 anyagot csoportosított 3 veszélyességi osztályba (Kertész et al., 1984). Az első csoportba a hazai légszennye zettség tekintetében jelentős anyagokat sorolták: SO 2 , CO, NO 2 , szálló és ülepedő por. A második csoportba kerültek a „határértékkel szabályozott szennyezőanyagok”, például az O 3 és a merkaptán. A harmadik csoportba az ún. „tervezési irányszámokkal szabályozott anyagok” tartoztak; ez 300 anyagot jelentett. Az értékelés alapját a 21/1986. MT rendelet és jogszabályi határozatok képezték. Megkülönböztettek 24 órás és 30 napos, illetve éves határértékeket. Budapest területét felosztották és tisztaságvédelem szempontból különböző kategóriákba sorolták, melyekre eltérő határértékeket állapítottak meg (a 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet alapján). A „kiemelten védett” kategóriába a védett területeket, a „védett II.” kategóriába az ipari területeket sorolták, míg a főváros fennmaradó (legnagyobb hányada) a „védett I.” kategóriába került. A légszennyezettség mérésének gyakorlata az volt, hogy a mintákat laboratóriumokba szállították analízisre, majd ezt követte az adatok feldolgozása. Az idők során felmerült az igény egy olyan rendszerre is, mely azonnali eredményeket szolgáltat az esetleg kialakuló füstköd észlelése és kezelése érdekében. Erre a célra Budapesten a RIV hálózat mellett létrehoztak egy 8 állomásból álló, folyamatos analitikai berendezésekkel működő on-line rendszert (monitor mérőhálózatot). A munkálatok 46
3. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG MÉRÉSE 12. ábra: A RIV (kék) és a monitor mérőhálózat (narancssárga) mérőhelyei Budapesten az 1980-as évek elején 47
Page 1: Zichler Szilvia, Ocskay Rita, Salma
Page 5 and 6: BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Az embe
Page 7 and 8: 1. A LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG 7
Page 9 and 10: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG 1. áb
Page 11 and 12: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG 2. áb
Page 13 and 14: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG Az Sb
Page 15 and 16: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG natkoz
Page 17 and 18: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG sorban
Page 19 and 20: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG A kén
Page 21 and 22: 1. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG bok (p
Page 23 and 24: 2. A KULCSFONTOSSÁGÚ LÉGSZENNYEZ
Page 37 and 38: 3. A LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG MÉRÉS
Page 39 and 40: 3. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG MÉRÉ
Page 45: 3. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉG MÉRÉ
Page 59 and 60: 4. A FELDOLGOZOTT ADATOK ÉRTÉKEL
Page 95 and 96: 5. ÖSSZEFOGLALÁS 95
Page 97 and 98:
5. ÖSSZEFOGLALÁS Budapest Európa
Page 99 and 100:
FELHASZNÁLT IRODALOM Éri, V., Lac
Page 101 and 102:
FELHASZNÁLT IRODALOM Putaud, J.-P.
Page 103:
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet
Page 106:
Korunk emberének élete, különö
show all

BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

BUDAPEST LEVEGÅSZENNYEZETTSÃGÃNEK TÃRTÃNETE