BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

BUDAPEST LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE
4.1. IDŐTRENDEK ÉS ÉVSZAKOS VÁLTOZÉKONYSÁG
A főbb légszennyező anyagok (SO 2
, NO 2
, ülepedő/szálló por) koncentrációjáról Budapesten
már 1974-től, a RIV mérőhálózat indulásától kezdve rendelkezünk adatokkal,
ezáltal lehetőségünk van a gazdaság szerkezetében és az ipari termelésben bekövetkezett
változások, az egyre jelentősebbé váló gépjárműforgalom, valamint a szigorodó környezetvédelmi
előírások hatásainak nyomon követésére. A 14. ábrán az SO 2
, NO 2
és ülepedő
por koncentrációjának időtrendje látható az 1979–2004 közötti időszakban.
A budapesti RIV (szakaszos, manuális) és a monitor (on-line) rendszerek által
mért adatok alapján 1986-ban tíz éves időszakra vonatkozó értékelést adtak ki (FKJÁ,
1986). A vizsgált években az SO 2
mennyisége folyamatosan csökkent és az éves átlagkoncentrációja
1975 után nem haladta meg a WHO által ajánlott 80 μg/m 3 határértéket.
1986-ban már jóval ezen érték alatt volt (40 μg/m 3 ), de több helyen, mint például a Csalogány
u., Múzeum krt., Thököly u., a pályaudvarok, továbbá a XXI. kerületi Papíripari
Vállalat és a Bőripari Vállalat Cserzőanyag Gyára környékén kiugró adatokat is mértek.
A porkoncentráció tekintetében csökkenés volt megfigyelhető a békásmegyeri lakótelepen
az építési munkálatok befejeztével, valamint a Nyugati pályaudvarnál a rekonstrukciót
követően. A város egészét nézve a nem fűtési félévben mért porkoncentráció
jelentősen (~ 40%-al) meghaladta a fűtési félévben mért értékeket, amely visszavezethető
a jelentős volumenű építkezésekre és rekonstrukciós munkálatokra ebben az időszak-
60
14. ábra: Budapest levegőszennyezettségének alakulása 1978 és 2004 között
(ü.p. ülepedő por)