BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

BEVEZETŐ
Tisztelt Olvasó!
Az emberiség és kisebb közösségek jövője is nagyban függ attól, hogy miként ismerjük
fel, értjük meg és fogadjuk el a természettel való harmonikus együttélés szükségességét
és általános szabályait. A 20. században az 1970-as évek elejéig az emberiség
a technikai optimizmus korát élte, és azt gondolta, hogy a technikai haladás által
minden egyre jobbá tehető. Még nem is olyan régen a jólét és a gazdagság jelének
és velejárójának tartotta a közgondolkodás az energiahordozók és a nyersanyagok
bőkezű felhasználását, a pazarlást, ugyanakkor a melléktermékeket, a hulladékokat
gyakran figyelmen kívül hagyták és értéktelennek, illetve veszélytelennek tekintették.
A 20. század második felében a kutatók már jelezték, hogy ez az elképzelés az emberiség
okozta (antropogén) regionális és globális környezeti kockázatok jelentős megnövekedéséhez
vezet. Azóta gyökeres szemléletváltás indult el; világszerte megnőtt a
közéleti és politikai fogékonyság a környezettel összefüggő problémák iránt. Ma már
komolyan kell vennünk a fenntartható fejlődés gondolatát a rövid távú gazdasági és
kereskedelmi érdekek kizárólagos érvényesítése helyett. A korszerű társadalmakban a
közösségek egyik legfontosabb feladata a környezet természetes állapotának megóvása
vagy eredeti állapotának visszaállítása; az ilyen környezet pedig a közösség egyik
legnagyobb értékévé válik. Meggondolva, hogy az emberi hozzáállás megváltoztatása
gyakran a legnehezebben elérhető feladatok közé tartozik, talán nem is olyan
egyszerű az új szemléletet kialakítani, mint például füstgáz-tisztítót felszerelni a kéményekre
vagy katalitikus konverterekkel ellátni közúti gépjárműveinket. A levegőkörnyezet
és annak szennyezése egyébként is az egyik legnehezebben kezelhető
terület és jelenség a környezettudományon belül, mert kiterjedt, határokon átnyúló
jellegű, szerteágazó emissziós forrásokhoz kötődik, valamint szoros és dinamikus
kapcsolatban áll az összes többi környezeti elemmel is. Ugyanakkor, kimutathatóvá
vált a légszennyezettség valamint az emberi egészség és életminőség, illetve az éghajlatváltozás
közötti összefüggés globális és regionális léptékben egyaránt.
Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb érdeklődést vált ki környezetünk
állapotának megbecsülése és megóvása. A városok különleges helyet foglalnak
el a levegőszennyezettség szempontjából a nagyszámú lakos, az értékes épített
környezet és kulturális örökség, illetve az iparosodás és a közlekedés jelentős
intenzitása miatt. A városok levegőjének védelme ezért kiemelt feladatnak számít.
Magyarország legnagyobb városa Budapest. Területe 525 km 2 , lakosainak száma
1 777 921 fő (KSH, 2003). Pest belvárosi területe kb. 100 km 2 , míg Buda belvárosi
területe kb. 50 km 2 . A 4 256 kilométer hosszúságú fővárosi közúthálózatból
506 kilométer hosszúságú a főúthálózat, amelyen 38 000, a mellékutakon 12 000,
a Duna hidakon 60 000 áltagos egységjármű forgalommal lehet számolni naponta.
A népsűrűség és a forgalmi adatok alapján Budapest lakosságának 20%-a jelentős
mértékű, 60%-a mérsékelt és 20%-a kisebb mértékben szennyezett környezetben él.
5