BUDAPEST LEVEGŐSZENNYEZETTSÉGÉNEK TÖRTÉNETE

2. A KULCSFONTOSSÁGÚ LÉGSZENNYEZŐ K
Az SO 2
oxidációja elsősorban eső- és felhőcseppekben megy végbe, a gáz abszorpcióját
követően a hidrogén-szulfid ionokat a H 2
O 2
oxidálja szulfát-ionokká:
H + + HSO 3
–
+ H 2
O 2
→ SO 4
2–
+ 2H + + H 2
O (22)
A levegőben a gázfázisú SO 2
oxidációja az OH-gyök hatására megy végbe, amelyet
egyszerűsített formában a következőképpen fejezhetünk ki (Mészáros, 1997):
SO 2
+ OH • + M → HOSO 2
+ M (23)
HOSO 2
+ O 2
→ HO 2
• + SO3 (24)
SO 3
+ H 2
O + M → H 2
SO 4
+ M (25)
A kénsavgőz vízmolekulákkal oldatcseppeket (aeroszolt) alkot homogén nukleációval
és kondenzációval. Természetes környezetben a légköri vizek, így az esővíz
kémhatása is, a benne oldott CO 2
miatt kissé savas, pH = 5,6 körüli. Szennyezett
környezetben azonban a kénsav (H 2
SO 4
), kénessav (H 2
SO 3
) és salétromsav (HNO 3
)
hatására ennél savasabb, és jelentős antropogén emisszió esetén akár pH = 3,6–2,6
értékig is lecsökkenhet (Horváth, 1986). Az SO 2
egyrészt száraz ülepedéssel, másrészt
szulfátok formájában nedves ülepedéssel távozik a légkörből, ezzel a talaj és a
víz savasodását okozhatja. A száraz ülepedés további jelentősége, hogy egy fontos
aeroszolképző anyagot kivon a levegőből. A nedves és száraz ülepedés aránya az
SO 2
koncentrációjától függ, a szennyező források közelében kialakult környezetsavasodást
főként az SO 2
száraz ülepedése okozza, míg a forrásoktól távolodva leginkább
a nedves ülepedés dominál.
Ha a talaj elsavanyodik, akkor a növények ásványi anyag felvétele is felborulhat,
aminek következtében a növényt könnyebben támadhatják meg különféle kórokozók,
illetve a fák gyökerei közt élő mikoorganizmusok (például mikorrhiza-gombák),
és elpusztulhatnak. A szennyezés mértékét erősen meghatározza az elnyelő közeg
minősége, például a meszes bázikus talajokon élő növények ellenállóbbak. Néhány
növényfaj különösen érzékeny a légszennyezésre, ezért gyakran alkalmazzák őket
a szennyezettség mértékének megállapításához. Ilyen, ún. bioindikátorok például
egyes moha és zuzmó fajok (Dukay és Dukay, 2000). A magasabb rendű növények
közül a tűlevelű fák, főként az erdeifenyő (Pinus sylvestris), az európai vörösfenyő
(Larix decidua) és a zöld juhar (Acer negundo) érzékenyek a megnövekedett SO 2
koncentráció és a savas esők hatására. A 6. ábra a savas eső okozta károkat szemlélteti.
A természetes felszíni vizek pH értéke is csökkenhet a savas esők hatására. A meszes
ágyazatban fekvő vizekben a savak könnyebben semlegesítődnek, de ilyen körülmények
hiányában az élővilág károsodásával és akár pusztulásával is számolni kell.
A savasodással elsőként a víz hidrogén-karbonát tartalma csökken, majd az érzékenyebb
fajok kipusztulhatnak. Igen kis pH értéket (~ 4,5) csak néhány moszat bír ki.
29