Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Horváth István
vonatkozó rendelkezést megsemmisítette. Azaz valamennyi, az Mt. által biztosított felmondási
tilalom hatálya kiterjed a kölcsönzöttek munkaviszonyára is. 11 A szociális érzékenységet
megőrizve, mindez mégis aránytalan védelmet jelenthet majd a jogharmonizációt
követően az Mt. szerint is csak ideiglenesen kölcsönözhető munkavállalók esetén.
II. Cikkről cikkre
A következőkben a teljes irányelvet áttekintjük. Idézzük, azokat a hazai jogszabályokat – lábjegyzetben
számuk és a vonatkozó paragrafus és bekezdés megjelölésével –, amelyek már
most is megfelelnek a direktíva követelményeinek. Szükségszerűen azokkal a rendelkezésekkel
foglalkozunk részletesebben, amelyek belső jogunk módosítását igénylik – vagy
legalább is meggondolásokra késztetnek. Valamennyi belső címet követően dőlt betűvel
idézzük az irányelv cikkelyét, majd ezt követően mélyedünk el a magyar jogba. Következtetéseink
megfogalmazásakor figyelemmel voltunk Bankó Zoltán és Berke Gyula tanulmányára,
melyet 2009-ben az akkori Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából
készítettek. 12
1. A közösségi szabályozás célja
2. cikk Ezen irányelv célja a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés
keretében történő munkavégzés minőségének javítása, az 5. cikkben 13 meghatározott
egyenlő bánásmód alapelvének a kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők
munkáltatóként való elismerése révén, figyelembe véve, hogy meg kell teremteni
a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételét szabályozó megfelelő kereteket
a munkahelyteremtéshez és a rugalmas munkavégzési formák kialakításához való eredményes
hozzájárulás érdekében.
Felborítva a sorrendet, a 2. cikk interpretálásával kezdünk, mert a tételes rendelkezések
előtt indokolt megvizsgálni a jogalkotó feltehető akaratát. Az irányelv – a munkaerő-kölcsönzés
intézményének elismertetése mellett – kettős célkitűzést tartalmaz, hasonlóan
az ún. „flexecurity” utóbbi időben sokat hangoztatott uniós követelményéhez,
amely egyszerre kívánja meg a tagállami szabályozás rugalmasságát és biztonságát. A kölcsönzött
munkavállalók negatív diszkriminációjának megszüntetése, védelmük biztosítása
mellett az irányelv a kölcsönzésnek foglalkoztatás-politikai szerepet szán, elismerve
annak lehetséges pozitív munkaerő-piaci hatását.
11 67/2009. (VI. 19.) AB határozat.
12 Bankó Zoltán – Berke Gyula: A munkaerő-kölcsönzés és a távmunka szabályozása az Európai Unióban és
Magyarországon. Pécs, 2009 kézirat.
13 Az egyenlő bánásmód alapelve.
16 Pécsi Munkajogi Közlemények