Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Az ILO sztrájkgyakorlata
A 87-es ILO egyezményt 1948-ban fogalmazták meg, azóta a szakszervezetek egy radikálisan
megváltozott környezetben kell, hogy működjenek. A jogok nem időn és téren
kívül létező mozdulatlan tényezők, ellenkezőleg, olyan társadalmi kategóriák, melyeket
az adott történelmi közegben kell értékelni. 173 Átalakult a munkaerőpiac, a munka
szervezése, felépítése, legfőképpen pedig maga a gazdaság is egyre nemzetközibb. 174
Az egyezmény megszületése óta eltelt hat évtized drasztikus változásokat hozott. A kollektív
szerződés szerepe több tényező hatására (például az informális szektor növekedése)
napjainkra jelentősen megváltozott, a kollektív szerződés alakításában a szakszervezetek
mozgástere lecsökkent. 175 A globalizáció nyomást gyakorol a nemzetközi standardokra,
új stratégiák kialakítására ösztökéli a szakszervezeteket, kormányokat, nemzetközi
cégeket. A nagy reményekkel teli indulást a 20/21. század fordulójára marginalizáció
és pesszimizmus váltotta fel. 176 Egyre több szerző szólal meg kritikusan, arra hivatkozva,
hogy a változások (így a globalizáció, transznacionális vállalatok térnyerése, tartós munkanélküliség,
neoliberális gazdaságfilozófia előretörése, felerősödő privatizáció és dereguláció)
megkérdőjelezik a nemzetközi munkaügyi standardok szerepét. 177 Felmerül a
kérdés, vajon képes-e betölteni korábbi meghatározó szerepét az ILO? Az imént tárgyalt
kihívások arra kényszerítik a szervezetet, hogy felülvizsgálja tevékenységét.
Az ILO és más nemzetközi és regionális szervezetek ledesztillálták a nemzetközi
munkajogot néhány munkajogi alapjogra, melyek a rugalmasítást célzó és újraszabályozási
kísérleteket hivatottak keretek között tartani. 178 Ha úgy tetszik, a keretek tartósságának
egyik tesztje volt a BALPA eset. A 21. század megváltozott viszonyai, olybá tűnik, lassan
szétfeszítik a 20. századra tervezett szabályokat. A kihívások több irányból érkeznek
s kérdés, képes-e az ILO, kollektív munkajogi normáit megújítva, hatékonyabb szankció
rendszer kidolgozásával megfelelni ezeknek. A döntés a tagországok kezében van.
* * *
Edit Kajtár: The practice of the ILO on the right to strike
Academic articles, commentaries and conferences on the right to strike as well as media news
reporting on major industrial conflicts oftentimes make reference to the International Labour
Organisation (ILO). The Committee on Freedom of Association alongside with the Committee
173 Bronstein, Arturo: International and comparative labour law: current challenges. Basingstoke [etc.], Palgrave
Macmillan [etc.], 2009. 1. Joseph, Sarah–Schultz, Jenny–Castan, Melissa: The international covenant on
civil and political rights. Cases, matrials, and commentary. Oxford [etc.], Oxford Univ. Press, 2000.
174 Brian Bercusson: Fundamental trade union rights in the European Union. In: Betten, Lammy–Mac
Devitt, Delma: The protection of Fundamental Social Rights in the European Union. The Hague, Kluwer Law
International, 1996, 5.
175 Hendrickx, Frank: The future of collective labour law in Europe. European Labour Law Journal, 2010/1.
59–79, 61–70.
176 Arthurs, H. 1998, 145.
177 Ewing, K. 2006, 245–246.; Herencsár Lajos–Schottner Krisztina–Vasali Zoltán: Bevezetés a nemzetközi
intézmények és szervezetek világába. Budapest, L’Harmattan, 2006, 65.
178 Macklem, Patrick: The Right to Bargain Collectively in International Law: Workers’ right, human right,
international right? In: Alston, Philip (ed.): Labour rights as human rights. Oxford, Oxford University
Press, 2005, 61–84., 68.
PMJK 2010/2. 79