Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Jónás Tünde
Ebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság egy olyan kétlépcsős, mérlegelési tesztet dolgozott
ki, amelyet az időközben végbement változtatásokkal a mai napig alkalmaz. A
teszt lényege, hogy első lépcsőben a bíróság azt vizsgálja, a közszféra alkalmazottjának véleménynyilvánítása
egyértelműen közügyet/közérdeket (public policy) érintett-e. Ennek
igenlő megválaszolása esetén következő lépésként a bíróság mérlegel az alkalmazott véleménynyilvánítási
szabadsága és a munkáltató azon érdeke között, amely a közszolgálat
hatékony működésének fenntartásához fűződik (balancing test).
A Pickering ügyben egy főiskolai tanár jogviszonyát azért szüntették meg, mert egy újságnak
írt levelében kifogásolta az iskolai vezetés politikáját a pénzbeli támogatások oktatási
és atlétikai programok közötti elosztása terén, valamint az adófizetők tájékoztatásának
módját a további bevételek szükségességéről. 1961. februárjában a Board of Education
a szavazóktól pénzbeli támogatást kért két iskola megépítéséhez, majd 1964-ben az adóbevételek
növelését indítványozta oktatási célok megvalósítása érdekében, utóbbi azonban
sikertelen maradt. Ezt követően írta meg Pickering levelét az újságnak (korábbi, a
témában megjelent cikkekre is reagálva). Ebben a fent ismertetett kritikákon túl tájékoztatást
adott arról is, hogy az iskola igazgatója tulajdonképpen megfenyegette a tanári
kart, hogy „ha bármelyikük ellenzi az adóemelést, az készüljön fel ennek következményeire.”
32 Továbbá Pickering állította, hogy az iskolai célkitűzéseket támogató korábbi
levelet nem a tanárok 98 százaléka írta alá, azt csupán 5–6 munkatársa fogalmazta meg,
és a levél megjelenése az igazgató jóváhagyásához volt kötve. Tájékoztatta még az olvasókat
arról is, hogy a választóktól kapott pénzbeli támogatás ellenére az egyik új iskolában
több osztályteremben nincs ajtó, az elsősegélynyújtó teremben nincs víz, valamint
a pénzt az atlétikai célokra pazarolják. Levelét így fejezte be: „nem tanárként, hanem állampolgárként,
adófizetőként, szavazóként kell aláírnom ezt a levelet, mert az iskolai vezetés
megvonta a tanárok szabadságát.” 33
A Board of Education azzal védekezett, hogy Pickering számos állítása hamis, indokolatlanul
támadja a vezetést. Érvelése szerint a levél káros hatással volt az intézmény működésére,
igazgatására, a kijelentések a tanárok szakmai tekintélyére romboló hatást gyakoroltak,
konfliktust, nézeteltérést generáltak.
Az ügyben két szélsőséges bírósági álláspont bontakozott ki: az egyik Holmes bíró
mondatát idézi, amelyet az elsőfokú bíróság döntésében megerősített. A másik álláspont
szerint a közalkalmazott az állampolgárokkal azonos jogokat élvez.
A Legfelsőbb Bíróság egy harmadik utat választva megállapította, hogy az államnak
érdeke fűződik a közszféra alkalmazottjait megillető szabad véleménynyilvánítás korlátozásához,
ez a jog azonban nem korlátlan, viszont munkaadói pozícióban szélesebb
körű, mintha az állampolgárok véleménynyilvánítását korlátozná. 34 Az LB szerint a levél
tartalma közügyet érintett, hiszen az iskolai vezetésről formált véleményt és információt
szolgáltatott a választóknak a megfelelő döntéshozatalhoz, hiszen tájékoztatta őket,
hogy szükség van-e az iskolának további pénzügyi forrásokra. Ráadásul a levél tartalma
nem irányult olyan személy ellen, akivel Pickering a tanítás során napi kontaktusban
van, és jogviszonya sem volt olyan jellegű, amely az alkalmazójához fűződő személyes
32 http://en.wikisource.org/wiki/Pickering_v._Board_of_Education.
33 Ibid.
34 Smith 1990.
28 Pécsi Munkajogi Közlemények