Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Az ILO sztrájkgyakorlata
mennyi tagállam, vagy legalábbis a többség képes. 19 A szervezet főként kötelező érvényű
egyezményeken, valamint lazább ajánlásokon keresztül szabályoz. Ezekre, illetve az
ILO bizottságai elé kerülő több ezer esetből kikristályosodó elvekre utalunk, mikor „az
ILO szerint” kezdetű kijelentéseket teszünk. A ratifikációk száma az egyezmények témájának
függvényében változik, az emberi jogi tárgyú egyezmények képezik a normák
„kemény magját”. A tagországok jelentéseket készítenek, ezek elemzése után sor kerül
az államok képviselőjének nyilvános megkérdezésére az éves ILO konferencián, ugyanakkor
e jelentések mellett a szociális partnerek észrevételeit is figyelembe veszik. Ha
szükséges, az ILO szakértők ellátogatnak az adott országba, személyesen vizsgálják meg
az ottani gyakorlatot és tanácsot adnak. Ilyen személyes látogatásra került sor a magyar
sztrájktörvény megalkotásakor is. 20 Ugyancsak az ILO-hoz fordultak a szakszervezetek,
amikor 2008. decemberében a Budapest Airport görög sztrájktörőket alkalmazott.
2010-ben a légiközlekedés sztrájkjai kapcsán folytatott az ILO vizsgálatot hazánkban.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) a LIGA Szakszervezeti Szövetségen
keresztül kereste meg az ILO-t, többek között azzal a panasszal, hogy véleménye
szerint a sztrájkban résztvevő választott szakszervezeti képviselőket jogellenesen bocsátotta
el a munkáltató Celebi Kft. 21
3.2. Alapdokumentumok
A sztrájkjogot expressis verbis sem az ILO Alkotmány, sem a Philadelphiai Nyilatkozat
nem említi, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy e dokumentumok ne lennének
jelentősek témánk szempontjából. Az Egyesülési Szabadság Bizottsága egyebek mellett
a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alkotmányának általános egyesülési szabadság-koncepciójából
vezeti le később a sztrájkhoz való jogot. 22 A Bevezető „a munkakörülmények
javításának és a béke megteremtésének egyik eszköze”-ként tekint az egyesülési szabadság
elvének elismerésére. Az 1944-es Philadelphiai Nyilatkozat ugyancsak kihangsúlyozza,
hogy az egyesülési szabadság a szólásszabadsággal együtt „döntő fontosságú a tartós
haladás érdekében”. A Philadelphiai Nyilatkozat a szervezet három alapelvét a következőkben
határozta meg: a munka nem árucikk; a folyamatos fejlődés előfeltétele a szólás- és szervezkedési
szabadság; végezetül pedig a szegénység mindenki jólétét, az általános fellendülést veszélyezteti.
A szervezkedés szabadsága tehát már itt szerepelt. Az ILO célkitűzései között
helyet kapott többek között a munkaügyi normák érvényre juttatása és továbbfejlesztése,
a munkavégzéshez kapcsolódó alapvető jogok biztosítása, a gazdasági-társadalmi stabilitás
előmozdítása, illetve a tripartizmus, valamint a szociális párbeszéd erősítése, és a
19 Servais, Jean-Michel: International labour law. Kluwer Law International, 2009, 317–318.; Swepston, Lee:
International labour law. In: Blanpain, Roger (ed.): Comparative labour law and industrial relations in
industrialised market economics. 9. rev ed. Deventer, Kluwer, 2007, 137–161., 138–139.
20 Lőrincz György: Sztrájktörvény születik. (1988–1989). PMJK, 2008/2. 137–148.
21 A Celebi létszámleépítésre hivatkozott, ugyanakkor rövid idővel az elbocsátások után új munkaerőt vett
fel az érintett posztokra. REP–TÉR 2009. augusztus 25–i száma. 9. http://lesz.org.hu/2010/01/barmelyik
–oraban–sztrajk–kezdodhet–a–malev–gh–nal/ (Letöltve: 2010. V. 7)
22 Ben-Israel, Ruth: Stikes, lockouts and other kinds of hostile actions. In: Hepple, Bob (chief editor):
International Encyclopedia of Comparative Law. Vol. XV. Labour Law. Chapter 15. Tübingen, Dordrecht etc.,
Mohr Siebeck, Nijhoff, 1997, 8.
PMJK 2010/2. 53