Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Horváth István
különös feltételekkel és megkötésekkel lehetséges e szövetkezetek kölcsönbeadói minőségének
elismerése, amely ténylegesen a jogszerű foglalkoztatás bővítésével, és nem a kölcsönzési
piac átrendezősével és a kölcsönzésre kötött munkaszerződéssel foglalkoztatottak
állásvesztésével jár. A kölcsönvevői oldalt tekintve, a közszektorban – különösen közalkalmazotti
területen – érdemes felülvizsgálni az esetleges munkaerőhiányra (pl. egészségügy)
is tekintettel a kölcsönzés igénybevétele bővítésének lehetőségét.
A fent említett ideiglenesség bevezetése – figyelemmel a hatályos jogra és az ennek
mentén kialakult, a hagyományos munkaviszonyt kölcsönzéssel felváltó gyakorlatra – az
egyik kiemelkedő, a jogharmonizáció keretében teljesítendő feladat. A statisztika is a
kodifikáció jelentőségét támasztja alá, 2008-ban a kölcsön-munkavállalók 78,6 százaléka
határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett. 23 Kétségtelen ugyanakkor, hogy a határozatlan
idejű kölcsönzésre szóló munkaszerződés nem feltétlenül kötődik határozatlan időre
szóló kikölcsönzéshez. Mindennek oka az is, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt a
határozott idejűvel szemben jogilag egyszerűbb és költségtakarékosabb megszüntetni rövid
idejű kikölcsönzés esetén, mivel a határozott idejű munkaviszony munkáltatói indokolás
nélküli megszüntethetőségét biztosító Mt. 88. § (2) bekezdés alkalmazása munkaerő-kölcsönzés
esetén kizárt. 24
Előzetesen tisztázandó – akár kiegészítve a kölcsönzés hatályos Mt-beli leírását –, az
ideiglenesség, a kikölcsönzés időtartama maximumának előírása nem azonos a munkaerő-kölcsönzésre
létrejött munkaviszony, továbbá a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között
fennálló polgári jogi szerződés hatályának időtartamával. 25 Ha ismét a statisztikát
idézzük, az adatok akár megtévesztők is lehetnek. Magyarországon 2009-ben a kikölcsönzési
esetek átlagos hossza 92 nap volt, az alábbi megoszlásban:
fizikai alkalmazottak: 88 nap,
szellemi alkalmazottak: 120 nap,
határozatlan időre alkalmazottak: 96 nap,
határozott időre alkalmazottak: 79 nap.
Ha a szellemi munkavállalókhoz igazítanánk az ideiglenesség időben mért felső határát,
az Mt-ben akár elegendő lenne négy hónapban megállapítani az egy kölcsönvevőnél
ledolgozható időt. Ugyanakkor minden statisztikai átlag csalóka tényállást közöl, a
120 napban benne van a néhány napos és az egész évre szóló kikölcsönzés is, másfelől a
többi tagállam gyakorlata alapján a négy hónapnál hosszabb időszak is ideiglenesnek tekinthető.
Hogyan határozzuk meg az ideiglenesség normatív tartalmát az Mt. jogharmonizációs
célú módosításakor? Az irányelv ideiglenességet előíró követelménye megítélésünk
szerint a munkavállalónak egy adott kölcsönvevőhöz történő kikölcsönözésére vonatkozik.
Az egyik lehetséges megoldás, hogy – a határozatlan időtartamú munkaviszony lehetőségének
érintetlenül hagyása mellett - az Mt. a kölcsönzőnél egy adott munkavállaló
foglalkoztatásának maximális időtartamát írja elő. Kérdés ugyanakkor, hogy ennek
meghatározásában mennyiben legyen döntő a hatályos tagállami szabályozás, amelynél
23 Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által a kölcsönbeadók kötelező adatszolgáltatása alapján készített 2008-
as összefoglaló jelentés
24 Dr. Kártyás Gábor: Munkaanyag, i. m. 5.o.
25 Dr. Kártyás Gábor: Munkaanyag, i. m. 6.o.
20 Pécsi Munkajogi Közlemények