Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Az ILO sztrájkgyakorlata
len tanulmányban tárgyalt ILO 149 ) tehát csupán egy a jogforrások közül, nem érdektelen
megvizsgálni, hogyan viszonyulnak az egyes szintek egymáshoz.
A regionális szint, vagyis az Európa Tanács az ILO-nál némileg szűkebb kereteket
szab, nagyrészt azáltal, hogy a sztrájkot a kollektív alkuhoz köti. A különbségek azonban
nem lényegiek, főleg annak köszönhetően, hogy az Európa Tanács és az ILO szorosan
együttműködik (gondoljunk itt például a gyakori tapasztalatcserére, szakértők részvételére
a másik szervezet ülésein). 150 Bár kétségkívül hasznos lenne tételesen összehasonlítani,
mennyiben más a regionális szint megítélése az egyes – e tanulmány keretei
között elemzett – kérdésekről, az alábbiakban nem ezzel fogunk foglalkozni. Genf és
Strasbourg összehasonlítása helyett Genf és Luxembourg, azaz a nemzetközi és uniós
sztrájkfelfogás közti konfliktusra kívánjuk irányítani a figyelmet.
6.2. A nemzetközi és az uniós sztrájk felfogás ütközése: A BALPA eset
Az Európai Bíróság Viking és Laval esetekben hozott döntései 151 heves vitákat váltottak
ki az elemzők körében. A Laval esetben a szolgáltatások, a Viking Line-nál a letelepedés
szabadsága bizonyult erősebbnek a kollektív fellépéshez való jognál. Az ügyek
egyik tanulsága, hogy eltűntek az addig érinthetetlennek hitt szabályozási területek. A
sztrájkjog sem élvez immunitást, ha annak gyakorlása alapszabadságokat érint, a Közösség
fundamentumát ugyanis még ott is érvényre kell juttatni, ahol a Közösségnek nincs
kompetenciája. 152 Hiába a Bíróság sztrájkjog párti retorikája, a négy alapszabadsággal
szemben a jogszerű munkaharcnak igen kevés mozgástere marad. 153
Kiss György rámutat, a Viking és Laval esetek túlmennek a klasszikus „gazdasági
versus szociális jogok” dilemmán. A kollektív fellépés (sztrájk), mint egyetemes, általánosan
elismert alapjog az alapszabadságokba, a Közösség elismert és védett alappilléreibe
ütközik. Véleménye szerint az ezáltal keletkező, alapjogok kollíziójával összefüggő
elbizonytalanodás a modern munkajog egyik legnagyobb kihívása. 154 Sok kommentátor
szemében az ítéletek egyenesen a szakszervezeti mozgalom alkonyát jelentik. Beszédes
például Brian Bercusson értekezésének címe: A szakszervezeti mozgalom és az Európai
Unió: végítélet. 155 Az esetek kommentálása túlmutat e tanulmány keretein, hogy
mégis felemlítjük őket, az az általunk alább részletesen elemzett BALPA ügynek tulajdonítható.
A BALPA-ügyként emlegetett konkrét esetben a Brit Légitársaság (British Airlines) költségeit
csökkentendő 2008-ban úgy döntött, hogy más uniós tagállamokban leányválla-
149 Az OECD sztrájkkal kapcsolatos megállapításai nem képezik jelen tanulmány tárgyát.
150 Novitz, T. 2003, 142–147.
151 Laval v. Svenska Byggnadsarbetareförbundet, Case C-341/05 és International Transport Workers’
Federation and Finnish Seamen’s Union v. VikingLine, Case C-438/05.
152 Reich, Norbert: Free movement v social rights in an enlarged union. The Laval and Viking cases before
the European Court of Justice. In: German Law Journal 2007/ 9. Iss. 2. http://www.germanlawjournal.
com/article.php?id=891
153 Barnard, C. 2008, 168.
154 Kiss György: A „szabad mozgás” közösségi jogi pillére versus a munkavállalók kollektív fellépésének alapjoga.
PMJK, 2008/2. 53–77., 76–77.
155 Brian Bercusson: The Trade Union Movement and the European Union: Judgment Day. European Law
Journal, 2007/13, 279–308.
PMJK 2010/2. 75