Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Kajtár Edit
fikálta az egyezményeket, később többször állt a kritikák kereszttüzében, illetve utasította
vissza a javasolt változásokat. 165 Afelett sem szabad elsiklani, hogy a ratifikáció önkéntes,
és a legnagyobb államok, Kína és az USA nem csatlakoztak a 87-es és 98-as egyezményekhez,
166 az USA-ban napjainkig el lehet bocsátani a jogszerű sztrájk részvevőit. 167
A szankciórendszer hiánya ugyancsak a gyengeségek közé tartozik. A „meg nem felelés”
publikálása, a „megszégyenítés” (mobilization of shame) az egyedüli erő, amely visszatartja
visszatarthatja a tagállamokat a rossz gyakorlat folytatásától. 168 Szintén problémát
jelent, hogy a nemzetközi standardok az államokat kötelezik, keveset tehetnek a nemzetközi
cégek elszámoltatása érdekében. 169
Jelentős dilemmát vet fel az Európai Unió feléledő aktivitása. Az ILO csupán egy
azon szervezetek közül, melyek szabályozzák a sztrájkjogot. Míg az Európa Tanáccsal harmonikusnak
mondható az együttműködés, a nemzetközi és uniós sztrájkfelfogás között
éles ellentét feszül (lásd BALPA eset). Ez konkrétan azt eredményezi, hogy amikor adott
sztrájk jogszerűségéről kell dönteni a tagországok ellentétes instrukciókat kapnak. Míg
az ILO és az Európa Tanács részéről az üzenet a sztrájk, mint alapjog védelméről szól, az
Európai Bíróság alapszabadságokat piedesztálra helyező döntései óvatosságra intenek.
Hogy melyik felfogás kerül ki győztesen? Az egyik oldalon egy rendkívül kidolgozott, aprólékos
szabályozás áll, melyhez azonban nem társul megfelelő szankciórendszer, a másik
oldalon látszólagos kompetenciahiány és hatékony szankciórendszer. Aggályos, hogy
legalábbis a transznacionális elemeket tartalmazó, más néven, határokon átnyúló sztrájk
esetében, a nemzetközi szabályozást felülírhatja az uniós.
Az előző gondolatot tovább szőve, szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sztrájkjog keretek
közé szorítása valójában a kollektív alku lehetőségét szűkíti le. 170 A szabad kollektív
alku pedig nem csupán a nemzeti és nemzetközi munkajog, hanem az uniós szociálpolitikának
is alapköve. Sarkosan fogalmazva, a sztrájkjog korlátozásával az Európai Bíróság
nem csak az ILO-val kerül szembe, hanem az Unió (vagyis tulajdonképpen saját) szociális
modelljével. A tagállamok közös szociális értékeit, elveit és hagyományait magába
foglaló Európai Szociális Modell ugyanis a gazdasági fejlődéssel egyenértékűnek kezeli a
szociális fejlődést. 171 A modell lényeges eleme többek között a szolidaritás, valamint az
alapvető jogok, így a szervezkedési jog és a sztrájkjog védelme. 172
165 Novitz, Tonia: Freedom off association and „fairness at work”. An assessment of the impact and
relevance of ILO Conventio No 87. Industrial Law Journal, 1998/3., 169–191.
166 Az egyes az egyezmények ratifikálásáról lásd: http://www.ilo.org/ilolex/english/newratframeE.htm.
167 Compa kritikusan megjegyzi, hogy mindaddig, amíg a kollektív alkuhoz és sztrájkhoz való jogot csupán
a vállalatok és a szakszervezetek közti gazdasági vitaként fogják fel, nem pedig emberi jogként, ahogy azt
a nemzetközi jogi gyakorlat teszi, hiábavaló az amerikai jog és gyakorlat megváltozásában reménykedni.
Compa, Lance: Worker’s freedom of association in the United States under international human rights
standards. International Journal of Comparative Labour Law and Industrial Relations, 2006/3. 289–308. 289.
168 Leary, V. A. 1996, 41.
169 Ewing, K. 2006, 239–240, 246.
170 Schlachter, Monika: Posting of workers in the EU. PMJK, 2010/1. 87–94. 93.
171 Gyulavári Tamás–Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély, 2004/3. 3–25. 4.
172 European Commission: White paper - European social policy: a way forward for the Union. Luxembourg,
Office for Official Publications of the EC, 1994; European Council: Presidency Conclusions, Nice,
European Council Meeting, 2000, Annex 1, European Social Agenda. Lásd még többek között:
Vaughan-Whitehead, Daniel: EU enlargement versus social Europe? The uncertain future of the European social
model. Cheltenham, Edward Elgar, 2003.
78 Pécsi Munkajogi Közlemények