Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Kajtár Edit
tőleg a már esetlegesen előzőleg meghozott döntés sem köti, sőt az egyesülési szabadságról
szóló egyezmény súlyára tekintettel akkor is jogosult eljárni, ha valamely tagállama
nem ratifikálta azt. Állásfoglalásait gyengíti a jogi kötelező erő hiánya. Az egyesülési
jog területén bevezetett különleges eljárás az ILO egyik leghatékonyabb ellenőrzési
mechanizmusa. Az érintett kormányokkal együttműködik, megoldási módozatokat
javasol ajánlás (recommendation) formában, illetve direkt módon ellátogathat a
kérdéses országba annak kormányával, szociális partnereivel megtárgyalni a problémás
eseteket. 36
Bár, mint azt láttuk, nincs ugyan kifejezetten a sztrájkhoz kapcsolódó egyezménye,
az ILO mégis rendkívül átfogóan vizsgálja a kérdést, a bizottságok gazdag esetjogából számos
elv kristályosodott ki. Az alábbiakban ezeket az elveket ismertetjük, tipikus példákkal
illusztrálva.
5. A jogszerű sztrájk szabályozás a CFA esetjogának tükrében
5.1. Sztrájk koncepció
A sztrájk ideiglenes munkabeszüntetés a munkavállalók egy vagy több csoportja általi
követelések megerősítése vagy elutasítása, sérelem kifejezése, illetve más munkavállalók
követelésének vagy sérelmének támogatása érdekében. 37 E definíció kiindulópontnak
megfelel, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az ILO sztrájkkoncepciója valójában
egy rendkívül összetett rendszer része. A sztrájk, az egyesülési szabadság, a szabad
kollektív alku és a megfelelően működő alternatív vitafeloldó intézmények egymással
összefonódó intézmények, csak együtt vizsgálhatóak. A CFA már 1952-ben, második
ülésén szükséges és jogszerű eszközként jellemezte a sztrájkhoz való jogot. Több esetben
kinyilvánította, a sztrájkhoz való jog kiemelt jelentőségét. A sztrájk ugyancsak szorosan
kapcsolódik a kollektív alkuhoz. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy - szemben
az Európai Szociális Kartával, 38 illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlattal - az ILO nem
teszi a kollektív alkut a sztrájkhoz való jog gyakorlásának feltételévé. Másként, bár hatékony
kollektív alku nem létezik sztrájkhoz való jog nélkül, a sztrájk célja nem kötelezően
és kizárólag kollektív megállapodás kötése (lásd a szolidaritási sztrájkokat). Végezetül,
a sztrájk ugyancsak összefügg a munkaügyi vitákat feloldó alternatív intézményekkel.
Ezek végigkísérik a sztrájk folyamatát, egyaránt alkalmazhatók a munkabeszüntetés
36 Gravel, Eric–Duplessis, Isabelle–Gernigon, Bernard: The Committee on Freedom of Association.
Its impact over 50 years. Geneva, ILO, 2001, 13–17.
37 Resolution concerning statistics of strikes, lockouts other action due to labour disputes, adopted by the
Fifteenth International Conference of Labour Statisticians. January 1993. 2. http://www.ilo.org/
wcmsp5/groups/public/–––dgreports/–––integration/–––stat/documents/normativeinstrument/
wcms_087544.pdf
38 A Karta a sztrájkot a kollektív alku kontextusában tárgyalja. Már önmagában az is árulkodó, hogy a 6., „A
kollektív alkuhoz való jog” címet viselő cikkben kerül szabályozásra. A 4. bekezdés szerint: „A kollektív
alkuhoz való jog hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek… elismerik a dolgozók és munkáltatók
jogát a kollektív cselekvéshez érdekütközések esetén, beleértve a sztrájkjogot, amely a korábban elfogadott
kollektív egyezményekből fakadó kötelezettségek függvénye.”
58 Pécsi Munkajogi Közlemények