Pécsi Munkajogi Közlemények - ICELL - Összehasonlító és Európai ...

Kajtár Edit
latot hoz létre. A Brit Pilóták Szövetsége (British Air Line Pilots’ Association, a továbbiakban
BALPA) felmérve e döntés várható negatív következményeit a pilóták munkafeltételeire
és bérkilátásaira, tárgyalásokat kezdeményezett a munkáltatóval. A Brit Légitársaság
nem bizonyult kompromisszumkésznek, így az előírt tárgyalási lehetőségek kimerítése
és az ACAS, az angol közvetítői és döntőbírói szolgálat eredménytelen közvetítési kísérletei
után a BALPA a sztrájk mellett döntött. Az angol gyakorlat egyik sajátossága, hogy
sztrájk előtt szavazást ír elő. A British Airlines megelőző céllal közbenső ítéletet (preventive
injunction) kért arra hivatkozva, hogy az akció az Európai Bíróság esetei fényében jogellenesnek
minősülne. Amennyiben a szakszervezet mégis a sztrájk mellett dönt, úgy a Római
Szerződés 43. cikkére hivatkozva felső határ nélkül kártérítést helyezett kilátásba (napi
100 millió £-ra becsülve a munkabeszüntetés által okozott károkat). A BALPA végül elállt
a sztrájktól, ugyanakkor panaszt tett az ILO Szakértői Bizottsága előtt.
Az esetet 2010 júniusában a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 99. ülésszakán tárgyalták.
156 A Szakértői Bizottság kihangsúlyozta, hogy nem tiszte az Európai Bíróság döntéseinek
helyességét megítélni, azt viszont kötelessége megvizsgálni, vajon ezen döntések hatása
a nemzeti jogra nem fosztja-e meg a munkavállalókat a 87-es számú egyezmény alapján
biztosított egyesülési szabadság gyakorlásától. Az Egyesült Királyság a Viking és Laval ügyben
hozott döntéseket szem előtt tartva járt el, de ezáltal megszegte az ILO normákat. A
Szakértői Bizottság utalt korábbi gyakorlatára, illetve arra, hogy soha nem állított fel olyan
korlátot a sztrájkjog gyakorlása elé, hogy az arányban kell álljon a letelepedési és szolgáltatás
nyújtási szabadsággal. Csupán annyit mondott, hogy bizonyos esetekben a még elégséges
vagy minimum szolgáltatás nyújtása megfontolandó a visszafordíthatatlan, vagy harmadik
személynek okozott aránytalan kár elkerülése érdekében, s ha a feleknek nem sikerül megállapodniuk,
független szervet kell igénybe venni. 157 A kilátásba helyezett hatalmas kártérítés,
mely csődbe juttathatja a szakszervezetet, a Viking és Laval esetek fényében olyan helyzetet
teremt, melyben az egyezmény által biztosított jogok nem gyakorolhatók. A munkáltató
közbenső döntésre irányuló kérelme és az ezzel járó hosszas késedelem értelmetlenné
tette volna az akciót. A Szakértői Bizottság véleménye szerint az Európai Bíróság eseteiben
kifejtettek az egyezménybe ütköző módon jelentősen korlátozhatják a sztrájkhoz való jogot.
Ami tehát nyíltan kimondódott, az a következő: az Európai Bíróság Laval és Viking esetekben
hozott döntései összeegyeztethetetlenek az ILO standardokkal.
7. Konklúzió: az ILO sztrájkszabályozásának megítélése és hatása
Az ILO-nak, mint minden szervnek, megvan a maga erős és gyenge oldala. A szervezet
elévülhetetlen érdeme, hogy egyezményeken keresztül nemzetközileg elfogadott fogalmakat,
vagyis közös alapokat dolgoz ki a munkavállalói jogok területén. Az ILO standardok
ugyancsak referenciaként szolgálnak más nemzetközi dokumentumok számára,
156 Report of the Committee of Experts on the Application of Conventions and Recommendations (articles 19, 22 and
35 of the Constitution) Third item on the agenda: Information and reports on the application of Conventions and
Recommendations. Report III (Part 1A.) Geneva, 2010, ILO (International Labour Conference, 99th
Session, 2010).
157 1994 General Survey on freedom of association and collective bargaining, paragraph 160.
76 Pécsi Munkajogi Közlemények