modell prediktív ereje lényegesen fog javulni, viszont a bonyolultsági fok kétségtelenülmegnövekszik. A determinisztikus modell előrejelzései is tartalmaznak bizonytalanságokat, ésezzel a gazdaságpolitikai döntéshozatal előkészítésében résztvevő felhasználók tisztábanvannak. A valóság és a modell közötti véletlenszerű eltérések okozta bizonytalanságkezelésének nem feltétlenül egyedüli járható útja, hogy ezeket a modellen belülreendogenizáljuk. Dolgozatomnak nem célja a CGE sztochasztikus irányú továbbfejlesztéséneka bemutatása, ezzel szemben a CGE módosítását a térbeliség felé végzem el, amelynek alépéseit a 4. fejezetben, átfogó magyarázatát pedig az 5. és 6. fejezetekben adom meg.Mindezek előtt azonban a CGE alapjainak ismertetésére kerül sor.2.2. A CGE modellezés alapjaiAz előző oldalakon az általános egyensúlyelmélet és a CGE kapcsolatát mutattam bevázlatosan anélkül, hogy a teljesség igényével vállalkoztam volna egy elmélettörténeti fejezetmegírására 6 . Didaktikai szempontból ez hiányosság, de valahol meg kell húzni a határt, mert adolgozatom témája olyan széles körben érinti a különböző tudományterületeket, hogy nemlehet mindent részletesen ismertetni, nem lehet az alapoktól kezdeni az elmélettörténet, amikro- és makroökonómia tárgyalását. Ezek ismerete nélkül valóban nem lehet belefogni azáltalános egyensúlyi modellezés gyakorlatába, fel kell tételeznünk a meglétüket. Aközgazdaságtani elmélet a CGE motorja, az egyenletek formájában beépítetttörvényszerűségek a háttérben dolgoznak. A felhasználó akár fekete dobozként is kezelhetiezeket, a modellépítőnek természetesen a megfelelő ismerettel rendelkeznie kell. Amennyibenaz „autót” csak használni akarjuk, valóban nem szükséges a motor működésének részletesismerete, viszont kell egy kezelőfelület, amely áttekinthető, és tisztában vagyunk a hozzákapcsolódó alapfogalmakkal. A CGE modell esetében is áttekinthető formában szükségesrendszerezni a modell szempontjából külső adottságként kezelt paramétereket és adatokat,továbbá meg kell jeleníteni a belső változók egyensúlyi megoldásban kapott értékeit. Ennek aszemléltetésnek a módszertani kiindulópontja az input-output táblázatok, amelyeketlényegesen továbbfejlesztve és átalakítva juthatunk el a társadalmi elszámolások mátrixának(SAM) felírásáig. Végső soron ez utóbbi lesz a CGE szemléltetésének fő eszköze, továbbá azebből nyerhető elszámolási azonosságok szolgáltatják majd a CGE modell egyenleteinek egyjelentős részét is.2.2.1. Az input-output (IO) analízis és a társadalmi elszámolások (SAM)mátrixaAz első szélesebb körben is ismertté vált input-output modellt Wassily Leontief alkotta meg1936-ban (Leontief 1936). Lényege leegyszerűsítve, hogy bármely gazdasági szereplő6 A tématerületet részletesebben tárgyalja Zalai (2000).16
(ágazatok, háztartások stb.) által előállított output egyben valamelyik másik (vagy akárönmaga) gazdasági szereplő inputjaként szolgál. Az iparágak árucikkeket állítanak elő,amelyek egyrészt végső fogyasztásra kerülnek a háztartások részére, másrészt inputkéntkerülnek felhasználásra az egyes ágazatokban, mint alapanyag vagy köztes termék. Azágazatok ugyanakkor elsődleges termelési tényezőket is felhasználnak, amelyeket aháztartások „állítanak elő”, miközben ez utóbbiak felhasználják a végső fogyasztásra szántárucikkeket (Raa 2005). Az első input-output elemzésen alapuló alkalmazások viszonylagegyszerűbb formában kerültek prezentálásra (bár ha az ágazati bontás eléggé részletes, akkora táblázat mérete és bonyolultsági foka megnövekszik) és többnyire az ágazati kapcsolatokmérlegét (ÁKM) mutatták be. A modellek egyszerűségük, jó áttekinthetőségük, és főleglinearitási tulajdonságuk miatt, még a számítógépes korszak előtt is, a gyakorlatialkalmazásokban nagy népszerűségnek örvendtek. Kiválóan lehetett alkalmazni anépgazdasági tervezések, az ármodellek, az erőforrás allokációs problémák stb. kezelésére.Szűkebb értelemben az input-output modellek önmagukban való áttekintését nemrészletezném, illetve amilyen vonatkozásban az SCGE modell részeként felfogható, arra a 4.fejezetben térek majd ki. (Az input-output, illetve ÁKM modellekről bővebben lásd: Zalai2000). A gazdasági szektorokat és a háztartásokat gyakorlatilag tetszőleges mélységbentovább lehet bontani, valamint kiegészíteni további szereplőkkel (államháztartás, külföld stb.).A fejlődés során a makrogazdasági input-output elemzés egyre összetettebbé vált, ugyanakkorjelentős hatást gyakorolt a statisztikai rendszerek fejlődésére is főként a nemzeti számlákrendszerének (SNA) kialakítása során. Mindemellett ez a módszer nem maradt megkizárólagosan a makromodellek területén, hanem további olyan tudományterületek is átvették,mint például a regionális kapcsolatok elemzésére az interregionális input-output táblák (Isardés szerzőtársai 1998), vagy a vállalati folyamatok analízisére a vállalati egységek egymásközötti ill. a külvilággal való intern és extern kapcsolatai stb.A társadalmi elszámolások mátrixa (SAM) logikailag az input-output elemzésre épül, annakegyfajta kiterjesztéseként értelmezhető. A klasszikus input-output kapcsolatokon túlmenőenbemutatja a jövedelmek újraelosztását is oly módon, hogy a termelő ágazatok és a háztartásokmellett bekapcsolja a rendszerbe többek között az államot, a külföldet stb. is. Ezáltallehetőség nyílik olyan folyamatok szemléltetésére és elemzésére, mint például az adóztatásvagy annak változása, a fizetési mérleg folyamatok stb. hatásának vizsgálata.Matematikai szerkezetét tekintve a SAM egy négyzetes mátrix, amelyen belül mindengazdasági szereplő megjelenik a sorokban és az oszlopokban is, mégpedig ugyanabban asorrendben. Az elszámolási azonosságok kimutathatósága érdekében a SAM kizárólagértékadatokat tartalmazhat, szemben az input-output táblázatokkal, amely utóbbiakmennyiségi vagy értékadatok alapján is összeállíthatók. A társadalmi elszámolási mátrix adotteleme, például az i. sor j. oszlopában található cella megmutatja, hogy mekkora összegűpénzbeli kifizetés történik j. oszlop szerinti szereplő részéről az i. sorban található szereplő17
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 20 and 21: eruházások, kormányzat és külf
- Page 22 and 23: Vegyük észre, hogy a táblázat u
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 26 and 27: termékpiacok egyensúlyának telje
- Page 28 and 29: teljes tényezőkeresletet, amely e
- Page 30 and 31: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68:
Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70:
Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72:
kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74:
két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76:
más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78:
interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80:
megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)