disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

menny. m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. export szállítás összesenm.gazd. 4,2 2,5 1,0 7,7ipar 52,4 30,9 12,5 95,8szolg. 114,5 73,2 28,7 216,4munka 6,7 38,4 161,9 207,0tőke 7,9 53,9 118,1 4,1 184,0mg.import 8,3 1,9 10,2ipar imp. 49,7 11,7 61,4szolg.imp. 48,5 11,5 60,0megnev. m.gazd. ipar szolg. munka tőke megnev. m.gazd. ipar szolg.árak (q) 2,20 1,10 1,56 1,35 1,00 árak (π) 2,27 1,47 1,782-10. táblázat: Egyensúlyi mennyiségek és árak a CGE-4 példábanEgy adott régió piacán a különböző régiók vállalatai eltérő árakon versenyeznek, emiatt atökéletes verseny feltételezését a továbbiakban nem lehet alkalmazni. Homogén termékeket éstökéletes versenyt feltételezve ugyanis, ha a külföldi beszállító drágábban kínálja ugyanazt aterméket, akkor a vele szemben megnyilvánuló keresletnek nullára kellene csökkennie. Ezzelszemben bevezethetünk például egy µ árrugalmasságot, amely azt fogja modellezni, hogy haegy adott régió termékének az ára 1%-kal növekszik (ebből a szempontból mindegy, hogy atermelői ár vagy a szállítási költség növekedése miatt), akkor ennek következményeként avele szemben fellépő kereslet µ%-kal fog csökkenni, ugyanakkor nem szűnik meg teljesen(Armington 1969). Ez azt jelenti, hogy egy adott piacon a különböző régiókból származótermékek megkülönböztető jegyekkel bírnak, egy külső régióból származó terméket akkor ismeg fognak vásárolni a háztartások, ha drágább, mert esetleg jobb minőségű. A régiók közöttikereskedelemben a verseny egyfajta monopolisztikus jelleget ölt.A táblázat jobb alsó részében szürke háttérrel jelzett π árak magyarázata a régiók közöttikülönbségeken és a szállítási költségeken alapszik. Tekintsünk egy belföldi piacot, ahová többkülföldi termelő is szállít. Az eltérő regionális adottságok miatt különböző termelői árakfognak kialakulni, amelyet a még ennél is sokszínűbb szállítási költségek továbbmódosítanak. Ezek a külső régiók a hazai ágazatokkal együtt valamilyen részesedési aránytfognak elérni a belső piacon, amely alapján egyfajta súlyozott átlagos árat, más szóval egyjellemző árszínvonalat definiálhatunk minden egyes ágazat piacán külön-külön. Ez utóbbitjelöltük π–vel, és úgy értelmezhetjük, mintha a háztartások kereslete ezen az átlagos áronrealizálódna. Vagyis ha a fogyasztók által keresett mennyiségeket rendre ezekkel az árakkalszorozzuk be, (de nem adjuk hozzá a szállítási ágazatnak fizetett összeget, mert ez az ár mártartalmazza a szállítási költségeket), akkor ugyanazt a fogyasztói összkiadást kapjuk, mintha atermelői árakkal szoroztuk volna a keresletet, de hozzáadjuk még a külön kiszámított teljesszállítási összköltséget.36