Vegyük észre, hogy a táblázat utolsó adataként szereplő tőke esetében az ár egységnyi. Ez azúgynevezett „ármérce”, amelyet a Walras törvényből kiindulva lerögzítettünk, és a többi áratehhez viszonyítva értelmezzük. Ha az összes árat beszoroznánk például kettővel, akkor a[4,30; 2,16; 3,02; 2,58; 2,00] árvektor ugyanúgy egyensúlyi megoldást szolgáltatna a rendszerszámára, mint a táblázatból kiolvasható árvektor. Vagyis le kell rögzítenünk valamelyik árat,ez lehetne bármelyik termék vagy tényező ára, különben az egyenletrendszer alulhatározottmarad. Esetünkben a tőke, mint termelési tényező árát tekintettük egységnyinek, amelynek agyakorlati alkalmazásokban az lesz a haszna, hogy a tőkeállomány mérése során bizonyosegyszerűsítéseket tehetünk majd.Tegyük fel, hogy vannak adataink a rendelkezésre álló munka- és tőkeállományt illetően,meghatároztuk a termelési és hasznossági függvényeket, lerögzítettük az ármércét. Ebben azesetben egy „jól definiált” modell a vállalatok költségminimalizáló és a háztartásokhaszonmaximalizáló viselkedéséből, valamint a SAM elszámolási azonosságaiból egyensúlyimegoldást fog szolgáltatni.A fentiekben ismertetett számszerűsített példában helyettesítsük a táblázat elemeit rendre amegfelelő változókkal, első lépésben az árvektor és a mennyiségi adatok esetében, továbbányilak formájában jelenítsük meg az összefüggéseket a változók között. Ennek megfelelően aszóban forgó táblázatok az alábbi formát öltik:menny. m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. összesenm.gazd. X 1 Y 1ipar X 2 Y 2szolg. X 3 Y 3munka L 1 L 2 L 3 L Stőke K 1 K 2 K 3 K Smegnev. m.gazd. ipar szolg. munka tőkeárak p 1 p 2 p 3 w r2-1. ábra: A változók jelölései és néhány függvénykapcsolat az árvektorbanés a mennyiségi adatok mátrixábanAz L s és K s jelentik a munka és a tőke kínálatát, amelyet lerögzítünk, azaz külső adottságkéntkezelünk. Az L m és a K m (m=1..M; M=3) jelöli az egyes szektorok tényezőkeresletét, vagyisennyi munkát és tőkét fognak felhasználni az Y m kibocsátás előállításához. A háztartásokrendre X m mennyiségek iránt támasztanak keresletet a megfelelő szektorok vonatkozásában. A22
termékárakat p m , a tényezőárakat w (munkabér) és r (kamat) jelöli. A kibocsátás és a termelésitényezők közötti kapcsolatot a termelési függvény adja meg az alábbiak szerint:mm( L K )Y = Y , . (2-1.)mmAz összefüggéseket ehelyütt csak általános értelemben elemzem, a függvények lehetségeskonkrét alakjairól és benne felhasznált további paraméterekről a későbbiekben, a 4. fejezetbenlesz szó. Ebben a fejezetben csak annyit használunk fel, hogy a kibocsátás a munka és a tőkevalamilyen függvénye. A termelési függvény paraméterei (akár a függvény típusa is)szektoronként különbözhet, ezért ahány szektor van, annyi Y m () termelési függvénytdefiniálunk. Ezeket a kapcsolatokat szemléltetik az ábrán az L m , a K m és az Y m változók közöttlátható nyilak, a mezőgazdaságnál folytonos, az iparnál szaggatott, a tercier szektor esetébenpontozott vonallal. Az általános egyensúlyi modellek egyik nagy előnye, hogy feltételezhetjüka vállalatok költségminimalizáló (vagy profitmaximalizáló) magatartását 8 , nem szükségestehát ezt a szélsőérték feladatot a modellen belül megoldani, hanem felhasználhatjuk azokataz elméleti eredményeket, amelyekből az optimális tényezőarányok és tényező keresletifüggvények levezethetők. A modellbe már csak ezeket a keresleti függvényeket építjük be.Ennek eredményeként a munkabér (w) és a kamat (r) egyensúly esetén egyértelműenmeghatározza a termékárakat (p m ), vagyis a fenti modellben felírhatjuk ez utóbbiakat atényezőárak függvényeként:( w r)pm = pm, . (2-2.)Ezeket a függvénykapcsolatokat szemléltetik a 2-1. ábra alsó részén, az árvektornál találhatónyilak. A háztartások haszonmaximalizáló viselkedése alapján, adott hasznossági függvényesetén a termékáraktól és a háztartások jövedelmétől függ az egyes szektorok iránti kereslet.Hasonlóan a termelési függvény esetéhez, a hasznossági függvény esetében sem szükséges aszélsőérték feladatot a modellen belül szerepeltetni, hanem alkalmazhatjuk azokat amikroökonómiából ismert eredményeket, amelyek alapján a keresleti függvényekmegadhatók:mm( p I )X = X , . (2-3.)mCahol az I C a háztartások fogyasztásra költött jövedelmét jelenti. A 2-2. ábra azokat aváltozókat és függvénykapcsolatokat próbálja meg teljeskörűen összefoglalni, amelyekmeghatározó jelentőségűek az egyszerűsített CGE modellünk számára. Ezen belül8 Megfelelő termelési függvény (például CES) választása esetén ugyanazt az optimális megoldást kapjuk, akár aköltségminimalizáló, akár a profitmaximalizáló célfüggvényt használjuk. Tökéletes verseny feltétele mellettalkalmazhatjuk a nulla profit feltételt, amely mellett kissé furcsán hangzik a profitmaximum fogalom, dematematikailag ugyanúgy értelmes. Másrészt a CGE modellek többségében adott termékkeresletet kell avállalatoknak kielégíteniük, amely mint elérendő kibocsátási cél mellett már csak a költségminimumra épülőszélsőérték feladat értelmezhető.23
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 16 and 17: modell prediktív ereje lényegesen
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 20 and 21: eruházások, kormányzat és külf
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 26 and 27: termékpiacok egyensúlyának telje
- Page 28 and 29: teljes tényezőkeresletet, amely e
- Page 30 and 31: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68: Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70: Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72: kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74:
két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76:
más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78:
interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80:
megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)