disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

3.1.1. Kiinduló feltételezésekA térszemléletet Krugman oly módon építeti be modelljébe, hogy R darab régió piaciegyensúlyi állapotát határozza meg, amelyek között feltételezi a termékek korlátozásoktólmentes, de költségekkel járó kereskedelmét, és a munkaerő szabad áramlását. A tőke szabadmozgása a cégek telephely változtatásának lehetőségeként, implicit módon van figyelembevéve. A gazdaságot két alapvető szektorra, mezőgazdaságra és iparra bontja, amelyek közöttazonban lényeges különbségeket definiál. Amíg a mezőgazdaság az állandó skálahozadékkalés a tökéletes verseny állapotával jellemezhető, addig az iparban a növekvő skálahozadékérvényesül a monopolisztikus verseny körülményei között.Jelölje az indexekben „A” a mezőgazdaságot, és „M” az ipart. Legyen globálisan L A darabfarmer és L M darab ipari munkás. Ha normalizált módon választjuk meg a változókmértékegységeit, akkor µ-vel jelölve az ipari munkások arányát:MLµ = , (3-4.)A ML + Lvalamint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya:AL1 − µ = . (3-5.)A ML + LA regionális szinten kimutatható munkaerő eloszlás szerinti különbségeket az adott ágazatbanglobálisan foglalkoztatottak számához viszonyítjuk. Ennek megfelelően a képezhetőarányszámok megmutatják, hogy például az iparban foglalkoztatottak hány százaléka esik egyadott régióra. Bevezetjük az alábbi jelöléseket:λ r : az ipari munkások száma az r régióban:R∑r=1λ r = 1 , (3-6.)φ r : a farmerek száma az r régióban:R∑r=1φ r = 1 . (3-7.)3.1.2. A szállítási költségek figyelembe vétele a „jéghegy-elv” alapjánAz általánosan értelmezhető kereskedelmi költségek a szállítási költségek modellezésérealkalmas Samuelson-féle „jéghegy-elv” alapján kerülnek figyelembe vételre oly módon, hogyaz r és s régiók közötti viszonylatban az útnak indított áruk 1/T r,s -ed része érkezik meg. Ebbőla definícióból következik, hogy a T r,s nem lehet kisebb 1-nél:41