disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

érték m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. export szállítás összesenm.gazd. 9,4 5,4 2,2 17,0ipar 57,9 34,1 13,9 105,9szolg. 178,4 114,1 44,7 337,2munka 9,1 52,0 219,1 280,1tőke 7,9 53,9 118,1 4,1 184,0háztart. 280,1 184,0 464,1mg.import 14,6 3,4 18,0ipar imp. 66,7 15,8 82,5szolg.imp. 75,6 17,8 93,4szállítás 61,6 36,2 97,8összesen 17,0 105,9 337,2 280,1 184,0 464,1 193,9 97,82-9. táblázat: A társadalmi elszámolási mátrix a CGE-4 példábanA szállítási ágazat a sorok szerint szintén az utolsó helyen szerepel, amelyen belül a bevételeittüntettük fel. Az eddigiektől eltérő módon a sorok szerinti bővítésnél most nem követjük aztaz elvet, hogy tökéletesen megegyező legyen az oszlopok szerkezetével. A három ágazatnakmegfelelően három import sort szúrtunk be, amelyekben a régiónkon kívüli ágazatok olyanbevételeit szerepeltettük, amelyek a régiónkon belülről származnak. Az export és importelnevezésekkel kapcsolatban megszoktuk, hogy országhatáron átnyúló árukapcsolatokatértünk alatta, és ha a CGE modell alapegysége egy nemzetgazdaság lenne, akkor ezt továbbrais így kellene érteni. Ha azonban a területi alapegység a régió, illetve térbeli számíthatóáltalános egyensúlyi (SCGE) modell esetén régiók, akkor az export és import már nem csakaz országhatárokat, hanem a régióhatárokat átlépő kereskedelmet is magában foglalja, vagyisbeleértendő az összes (különösen a nemzetgazdaságon belüli) interregionális kereskedelem. ACGE-4 példában, mivel ezzel a regionális modell térbeli kiterjesztését kívánom előkészíteni, amakrogazdasági alapegység alatt nem a nemzetgazdaságot, hanem a régiót fogom érteni,belföld alatt az adott, szóban forgó régiót, külföld alatt a többi régiót, export és import alattpedig a javak régiók közötti áramlását.A régió háztartásai egy térbeli modellben nem csak a régió vállalataitól vásárolnak (1-3. sor),hanem a más régió vállalataitól is (7-9. sor). Meg kell különböztetnünk továbbá egy szállításiköltségek nélküli (q) árat, amely a gyárkapuban érvényes, és amely termelői ár alapjánszámíthatjuk a vállalatok bevételeit. A háztartások azonban nem ezen az áron juthatnak hozzáa fogyasztási javakhoz, hanem a szállítási költséggel növelt p=q(1+τ) fogyasztói áron, ahol a τazt jelenti, hogy a termelő árhoz még milyen arányú szállítási költség adódik hozzá, mire eljuta fogyasztóhoz. Szállítási költséget nem csak a régiók között értelmezhetünk, hanem a régiónbelül is, mert bár térbeli szempontból tovább már nem bontjuk, azaz pontszerűnek képzeljükel, ugyanakkor joggal feltételezhetjük, hogy a valóságban a régión belül is el kell juttatni a34