eruházások, kormányzat és külföld. Így a vállalatok inputként csak a munkát és tőkéthasználják fel, a megtermelt javak mindegyike végtermék és azonnal fogyasztásra kerül. Aháztartások az összes jövedelmüket elköltik, és adók sincsenek. Tegyük fel, hogy ez arendszer egyensúlyban van, és ehhez az állapothoz az alábbi társadalmi elszámolási mátrixtartozik:értékben m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. összesenm.gazd. 27,6 27,6ipar 142,3 142,3szolg. 281,9 281,9munka 14,7 69,9 183,2 267,8tőke 12,9 72,4 98,7 184,0háztart. 267,8 184,0 451,8összesen 27,6 142,3 281,9 267,8 184,0 451,82-1. táblázat: Társadalmi elszámolási mátrix a CGE-1 példábanMint ahogyan azt már korábban említettem, a táblázat minden egyes eleme értékben értendő.Az 1-3. sor esetében csak az utolsó oszlopban szerepel adat, vagyis a háztartások ilyenértékben vásárolnak (és fogyasztanak, mert nincs készlet felhalmozás) az egyes szektorokáltal előállított javakból, amely a vállalatoknál bevételként jelentkezik. Tökéletes versenytfeltételezve alkalmazhatjuk a zéró profit feltételt, vagyis a vállalatok összesen költségei (1-3.oszlop) egyenlők lesznek a bevételükkel (1-3. sor). A 4-5. sor azt mutatja, hogy az egyesszektorok mekkora értékben használnak fel az elsődleges inputokból, vagyis a munkából és atőkéből, amely egyben a tényezők jövedelmeit is jelenti. A tényezőkből megszerzettjövedelmek a háztartásokhoz kerülnek, ezt olvashatjuk ki a 6. sorból, és ezt a jövedelmetköltik el a háztartások fogyasztási javakra (6. oszlop). A sorok összegzésével kapott összesenoszlopban találjuk az összbevételt minden egyes gazdasági szereplőre nézve, az oszlopokösszegzésével előállítható összesen sorban pedig az összkiadásokat, amelyek az elszámolásiazonosságok miatt rendre megegyeznek az imént említett összbevételekkel.A rendszer láthatóan egyensúlyban van, de hogyan került ebbe az állapotba? A SAMértékadatai mögött egyensúlyi mennyiségek és árak húzódnak meg. A változók közöttiösszefüggéseket a modell egyenletrendszere tartalmazza, amelyet ebben a részbenfüggvénykapcsolatokkal írok le, a függvények konkrét alakját és az ennek megfelelőegyenletrendszert a 4. fejezetben mutatom be. Az alábbi táblázat az egyensúlyi mennyiségiadatokat mutatja be a természetes mértékegységekben kifejezve.20
menny. m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. összesenm.gazd. 12,8 12,8ipar 131,7 131,7szolg. 186,3 186,3munka 11,4 54,0 141,6 207,0tőke 12,9 72,4 98,7 184,02-2. táblázat: Az egyensúlyi mennyiségi adatok a CGE-1 példábanAz utolsó két sorban található termelési tényezők (munka és tőke) összesen oszlopában azokfix kínálata található, ennyi áll ezekből rendelkezésre, hogy a különböző szektorok számáraelsődleges inputként szolgáljanak. Az elején, a modell számára exogén adatként, ezeket atényező ellátottsági adatokat adjuk meg (esetünkben 207,0 egység munka és 184,0 egységtőke), amelyeket majd az egyensúlyi megoldásban különböző mértékekben osztunk szét, mintahogyan ez az utolsó két sor első három oszlopában látható. Az, hogy milyen lesz végül ez aszétosztás, függ a tényező- és termékáraktól, valamint az egyes szektorokban alkalmazotttechnológiától, amely utóbbit a termelési függvénnyel jellemezhetünk. Ettől, valamint azáraktól és a kibocsátástól függ, hogy az egyes szektorok mekkora keresletet támasztanak atermelési tényezők iránt. Az egyensúlyi tényezőárak biztosítják, hogy a tényezők kereslete éskínálata meg fog egyezni. A háztartások oszlopának első három rovatából azt olvashatjuk ki,hogy rendre hány egységnyi termék került végső fogyasztásra az egyes szektorok általelőállított javakból. A termékpiacok egyensúlya esetén a keresletnek és a kínálatnak meg kellegyeznie, ebből következik, hogy ugyanekkora volt a megfelelő szektorok kibocsátása is. Atermék- és tényezőpiacok keresletének és kínálatának egyezőségét biztosító egyensúlyi árakataz alábbi táblázat szemlélteti:megnev. m.gazd. ipar szolg. munka tőkeárak 2,15 1,08 1,51 1,29 1,002-3. táblázat: Az egyensúlyi árak a CGE-1 példábanEzekkel az árakkal egyenként külön-külön, rendre beszorozva a mennyiségi adatokmátrixának megfelelő sorait, lényegében megkapjuk azokat az értékadatokat, amelyekkel aSAM mátrixot majdnem teljes egészében ki lehet tölteni. A mennyiségi adatok mátrixaesetében csak a sorok összegzésének volt értelme, ugyanis az oszlopok szerint azért nemlehetett elvégezni az összeadást, mert különböző mértékegységekben szerepeltek az adatok. ASAM mátrixban ugyanakkor minden értékként szerepel, vagyis ki lehet egészíteni a táblázatotaz oszlopok összegzését tartalmazó legalsó sorral.21
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 16 and 17: modell prediktív ereje lényegesen
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 22 and 23: Vegyük észre, hogy a táblázat u
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 26 and 27: termékpiacok egyensúlyának telje
- Page 28 and 29: teljes tényezőkeresletet, amely e
- Page 30 and 31: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68: Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70: Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72:
kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74:
két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76:
más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78:
interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80:
megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)