érték m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. megt.-ber. állam összesenm.gazd. 5,0 19,7 12,1 19,9 3,2 6,2 66,1ipar 8,5 39,4 38,9 102,8 33,9 66,0 289,5szolg. 5,0 40,2 50,0 203,6 20,9 149,3 469,0munka 19,8 64,9 184,2 268,9tőke 17,2 67,4 99,4 184,0háztart. 268,9 184,0 21,9 474,8megt.-ber. 76,0 -18,0 58,0állam 10,6 57,9 84,4 72,5 225,4összesen 66,1 289,5 469,0 268,9 184,0 474,8 58,0 225,42-7. táblázat: A társadalmi elszámolási mátrix a CGE-3 példábanAz egyik új sorban (oszlopban) összevontan szerepeltetjük a megtakarításoknak aberuházások felé történő transzformációját oly módon, hogy ebben a szóban forgó hetediksorban a megtakarítások keletkezését ábrázoljuk, a hetedik oszlopban pedig a megtakarításokfelhasználását. Feltesszük, hogy az aggregált megtakarítások és beruházások egyensúlybanvannak, vagyis a hetedik sor összege megegyezik a hetedik oszlopéval. A három szektorunkebben a példában már nem csak fogyasztási javakat termel, hanem beruházási javakat is,amelyeknek az összértéke a SAM táblázat hetedik oszlopának első három sorában található. Amodellben a háztartások viselkednek nettó megtakarítóként, az államháztartás ugyanakkordeficites, amelyet az állam oszlopában található negatív szám jelképez. Így a háztartásokmegtakarításainak csak egy része transzformálódik beruházásokká, egy jelentős hányad aköltségvetés hiányát finanszírozza.A modellben kétféle adótípust definiáltunk, egyrészt a vállalatok által fizetett adókat amelyekmindhárom szektornál az utolsó sorban, az államháztartás bevételeinél szerepelnek. Másrészta háztartások oszlopának legalsó adata a jövedelemadókat jelképezi. Az államháztartáskiadásai az utolsó oszlopon belül találhatók, a közbeszerzési kiadások az első három sorban amegfelelő szektoroknál, a háztartások felé történő állami kifizetések (példáuljövedelemtranszferek) pedig a hatodik sorban.A gazdasági szektorok által befizetett adókat TS m -mel jelölve feltesszük, hogy az a szektoráltal megtermelt hozzáadott érték függvénye:mm( VA )TS = TS . (2-20.)mA háztartások által fizetett jövedelemadó (TH) ugyanakkor a különböző típusú jövedelmekfüggvénye:( )TH = TH I L, I K. (2-21.)30
A háztartások megtakarításai (SH) a rendelkezésre álló jövedelemtől függenek, amely ebben apéldában a tényezőjövedelmek és az államtól kapott transzferek (TR) összege, csökkentve azállam felé befizetett jövedelemadóval:( I , I , TR TH )SH = SH. (2-22.)L K,A beruházási kiadások (INV m ) a háztartások megtakarításaitól és a költségvetési deficittől(DEF) függenek, ez utóbbi esetében a negatív előjelet figyelembe véve (szufficit eseténpozitív előjellel):INV( SH DEF)= INV. (2-23.)m m,Az állami kiadások az egyes termelőszektorok felé (GOV m ) valamint a háztartások felé (TR) aköltségvetési főösszeg függvénye, amely utóbbit az adók összegzésével kapunk, figyelembevéve a deficitet is:( TS , TH DEF)TR = TR TS1,...,M, , (2-24.)GOV( TS TS , TH,TR DEF)= GOV ,...,m 1 M. (2-25.)m,A CGE-3 példában ismertetett statikus modell a beruházások és az államadósságvonatkozásában nem tekinthető lezártnak, csupán rövid távon (egyetlen időszakra értelmezettegyensúly esetén) adja meg a komparatív statikán alapuló elemzés lehetőségét. Ahhoz, hogy amegfelelő lezárást megtehessük, több időszakra kellene dinamizálni a modellt, amelyen belülintertemporális (időszakok közötti) egyenletek felírásával kellene figyelembe venni aberuházások és a tőkeállomány változása, valamint a deficit és az államadósság változásaközötti összefüggéseket. A jelenbeli beruházások teremtik meg az alapját a jövőbelitőkeállományoknak, figyelembe véve az amortizációt is, hasonlóan ahhoz, ahogy az adottidőszak államháztartási deficitje befolyásolja a következő időszakok államadósságát. A CGEmodellek lezárásáról bővebben (Hosoe 1999) és (Zalai 2000) munkákban olvashatunk. Ebbena fejezetben kizárólag statikus modelleket ismertetek, a dinamizálás lehetőségeiről és a hosszútávú egyensúlyok kérdésköréről a későbbi fejezetekben lesz szó.A társadalmi elszámolások mátrixában megjelenő rövid távú egyensúlyi értékek, hasonlóan akorábbi példákhoz, egyensúlyi árak és mennyiségek alapján alakulnak ki, az alábbi táblázatszerint:31
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 16 and 17: modell prediktív ereje lényegesen
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 20 and 21: eruházások, kormányzat és külf
- Page 22 and 23: Vegyük észre, hogy a táblázat u
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 26 and 27: termékpiacok egyensúlyának telje
- Page 28 and 29: teljes tényezőkeresletet, amely e
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68: Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70: Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72: kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74: két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76: más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78: interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80: megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)