disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

megfigyelhetjük, hogy miként módosul a gazdaság térbeli szerkezete az ipari keresletváltozásával.A reálbérek a 2-es régióban, változó ipari kereslet m ellett (szigm a=3)1,10reálbér1,00mü=0.2mü=0.25mü=0.30,901,00 1,50 2,00 2,50T - szállítási költség3-2. ábra: Az ipari kereslet növekedésének hatása az agglomeráció kialakulására(A Krugman modell alapján saját szerkesztés)Az ábráról leolvasható, hogy a növekvő ipari kereslet egyre nagyobb kereskedelmi költségekmellett is az agglomerációs előnyök kihasználását ösztönzi, míg a döntően mezőgazdaságijellegű országokban a regionális különbségek nem lesznek számottevőek.Napjainkban a fejlett gazdaságokban megfigyelhető, hogy a GDP-n belül növekszik azoknaka szektoroknak az aránya, amelyekre inkább a növekvő skálahozadék a jellemző, a piaciversenyről egyre jobban elmondható a monopolisztikus jelleg (a diverzifikált termékekpiacain egyre több a márkanevek alapján jól megkülönböztethető monopólium), amelyfolyamatok szintén a régiók polarizációjának irányába mutatnak.Létezik olyan magas ipari kereslet és növekvő skálahozadék, például σ=1,1 µ=0,9, hogy az ω 2sohasem növekszik 1 fölé, a T növekedésével nullához konvergál. Ezt úgy értelmezhetjük,hogy ha a növekvő skálahozadék az ipari termékek iránti magas kereslettel párosul, akkor azagglomerációk kialakulásának folyamata szempontjából közömbös a szállítási költség,mindenképpen a koncentráció megerősödésére, a regionális különbségek fokozódásáraszámíthatunk.3.3. A centrum-periféria modell dinamizálásaA centrum-periféria modell első változatai a regionális szinten létrejövő általános egyensúlyállapotát írják le, nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ez az egyensúly miként jön létre,51